Fotó: X/Irán ENSZ-missziója
Elkerülhető lett volna, hogy Teherán „megbüntesse” Izraelt a múlt heti, a damaszkuszi iráni konzulátus elleni halálos csapásért, ha a támadást elítélik az ENSZ-ben – közölte csütörtökön Irán ENSZ-képviselete.
2024. április 12., 09:012024. április 12., 09:01
„Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte volna a cionista rezsimnek a damaszkuszi diplomáciai létesítményünk ellen elkövetett elítélendő agresszív cselekményét, és ezt követően bíróság elé állította volna az elkövetőket, talán elkerülhető lett volna az a kényszer, hogy Irán megbüntesse ezt a gazember rezsimet” – közölte a misszió az X-en.
António Guterres ENSZ-főtitkár április 1-jén elítélte a támadást – olvasható Stephan Dujarric ENSZ-szóvivő közleményében. A Biztonsági Tanács április 2-án megbeszélést tartott a támadásról, de
Az Egyesült Államok magas készültségben van, és aktívan készül egy „jelentős”, a térségben lévő izraeli vagy amerikai eszközöket célzó iráni támadásra, válaszul a damaszkuszi csapásra, amelyben vezető iráni parancsnokok – az iráni teokrata rezsim egyik legfőbb támaszának számító Forradalmi Gárda tábornokai – haltak meg.
– közölte a Pentagon szóvivője.
A hívás egy nappal azután történt, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője kijelentette, hogy Izraelt „meg kell büntetni, és meg is fogják büntetni”, miután csapást mértek az iráni nagykövetség szíriai épületére, amelyben hét iráni tisztviselő vesztette életét.
– mondta Gallant a beszélgetés során az irodája által kiadott közlemény szerint.
Izrael „nem fog eltűrni egy iráni támadást a területe ellen” – állt a közleményben, hozzátéve, hogy a két védelmi vezető megvitatta „egy Izrael Állam elleni iráni támadás részletes előkészületeit” is.
A közlemény szerint ez a második megbeszélés, amelyet Gallant és Austin a héten folytatott. Gallant elismerését fejezte ki Austin személyes elkötelezettségéért Izrael biztonsága iránt, valamint a két ország védelmi intézményei, illetve az Izraeli Védelmi Erők és az amerikai CENTCOM közötti együttműködés elmélyüléséért.
David Cameron brit külügyminiszter azt mondta Hoszein Amirabdollahian iráni külügyminiszternek, hogy az Egyesült Királyság „mélyen aggódik amiatt, hogy a téves számítás további erőszakhoz vezethet. Iránnak ehelyett inkább a de-eszkaláción kellene dolgoznia, és meg kellene akadályoznia a további támadásokat” – olvasható az X-en közzétett bejegyzésben.
Az iráni félhivatalos Tasznim hírügynökség szerint Amirabdollahian azt mondta Cameronnak, hogy az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok hallgatása azt követően, hogy Izrael a múlt héten megtámadta az iráni konzulátust Damaszkuszban, csak arra bátorította Izraelt, hogy folytassa a háborút Gázában és terjessze ki a konfliktust a térségben.
Hamász: tűzszünet kell a túszok megtalálásához
A Hamász politikai irodájának egyik tagja szerint az Izraellel folytatandó fogoly- és túszcseréről a nagyobb tűzszüneti tárgyalások részeként tárgyalnak.
„A tárgyalások része a tűzszüneti megállapodás elérése, hogy legyen elég idő és biztonság a végleges és pontosabb adatok összegyűjtésére” a Gázában fogva tartott túszokról Baszem Naim csütörtöki nyilatkozata szerint.
„Ők (a túszok) különböző helyeken vannak, és különböző csoportok tartják őket fogva, néhányukat a romok alatt megölték a saját embereinkkel együtt” – tette hozzá.
Naim a sajtó azon kérdéseire reagált, hogy a Hamász azért utasította-e el a legutóbbi, hétvégén Kairóban tett túszcserejavaslatot, mert nem tud 40 túszt elengedni a háromlépcsős tűzszüneti megállapodás első szakaszában.
Egy izraeli tisztségviselő és egy, a megbeszéléseket ismerő forrás szerint a Hamász jelezte, hogy jelenleg nem tudja azonosítani és felkutatni a 40, a megállapodásban megjelölt izraeli túszt – jórészt nőket és idős személyeket –, ami felveti a félelmet, hogy több túsz halott lehet, mint amennyiről nyilvánosan tudnak.
A CNN által a túszok körülményeiről készített felvételek is arra utalnak, hogy 40-nél kevesebb élő túsz van, aki megfelel a javasolt kritériumoknak.
Nem sikerült konszenzusra jutni a teljes körű palesztin ENSZ-tagságról
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke szerint az ENSZ szakbizottsága csütörtökön nem jutott konszenzusra a palesztin ENSZ-tagságról.
A bizottság tagjainak kétharmada támogatta a tagság kiterjesztését, sok ország azzal érvelt, hogy „Palesztina teljesíti az összes kritériumot, amely szükséges” ahhoz, hogy teljes jogú állami tagsági státuszt kapjon – mondta Vanessa Frazier máltai nagykövet és a Biztonsági Tanács elnöke.
Hozzátette, hogy senki sem ellenezte kifejezetten a tagságot.
Frazier azt is elmondta, hogy már pénteken köröztetni fogja a tanácskozásról szóló jelentéstervezetet. Ha a bizottság nem jut egyetértésre a jelentéssel kapcsolatban, akkor újabb ülést tarthat a nézeteltérések elsimítására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újratárgyalná a német Rheinmetall fegyveripari céggel megkötött katonai beszerzési szerződéseket Alexandru Mihai Ghigiu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja.
A Romániával való egyesülés több mint egyszerű B terv Moldova számára – jelentette ki Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Republikánus Párt az iráni háború miatt veszítette el a keddi félidős kongresszusi választásokat – ismerte be az amerikai alelnök.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a Nyitottakták.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!