2008. január 22., 00:002008. január 22., 00:00
A második helyen az Európa-párti jelenlegi elnök, Borisz Tadics végzett. A központi választási bizottság szerint a szavazatok 85 százalékának összeszámlálása után Nikolics a szavazatok 39,6, Tadics pedig 35,5 százalékát kapta, így õk ketten indulnak a február 3-án esedékes második fordulóban. A Magyar Koalíció várakozásait felülmúlóan szerepelt: a három párt alkotta délvidéki magyar szövetség Pásztor István elnökjelölt szerint százezernél több szavazatot szerzett, míg tavaly januárban a parlamenti választásokon a külön induló, egymással is hadakozó pártoknak összesen csupán 65 ezer szavazatot sikerült szerezni. Djordje Vukadinovics politikai elemzõ szerint az eredmény alapján megjósolhatatlan a második forduló eredménye. Elemzõk szerint a 61 százalékos részvétel arról tanúskodik, hogy a választás fordulópontot jelent Szerbia számára, amelynek Koszovó függetlenségi törekvései miatt számolnia kell területe egy részének elveszítésével. A gyõzelemhez a két jelöltnek egy harmadik párt támogatására van szüksége, amelyet magasabb életszínvonal vagy Koszovó megvédelmezésének ígéretével érhet el. Nikolics, akinek pártja a kilencvenes években a néhai autokrata vezetõ, Szlobodan Milosevics politikáját támogatta, azzal érvel, hogy Oroszország megakadályozza Koszovó elveszítését, és inkább a Kelet és Nyugat közötti semleges álláspont híve. A radikális elnökjelölt mérsékeltebb hangnemre váltva képes volt megszólítani a szerbiai lakosságnak a szegénységi küszöb alatt élõ egyharmadát. Elutasítja, hogy elszigetelõdésre törekedne, vagy háborúra bujtogatna. Tadics, aki 2004-ben az elsõ fordulóban szintén vereséget szenvedett Nikoliccsal szemben, arra figyelmeztetett, hogy Nikolics gyõzelme a milosevicsi idõkbe vezetheti viszsza az országot. „Nem engedem meg, hogy visszatérjünk az 1990-es évekhez.\" – mondta. „Nem adom fel a harcot sem Koszovóért, sem az európai jövõért.\" Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok