2008. január 22., 00:002008. január 22., 00:00
A második helyen az Európa-párti jelenlegi elnök, Borisz Tadics végzett. A központi választási bizottság szerint a szavazatok 85 százalékának összeszámlálása után Nikolics a szavazatok 39,6, Tadics pedig 35,5 százalékát kapta, így õk ketten indulnak a február 3-án esedékes második fordulóban. A Magyar Koalíció várakozásait felülmúlóan szerepelt: a három párt alkotta délvidéki magyar szövetség Pásztor István elnökjelölt szerint százezernél több szavazatot szerzett, míg tavaly januárban a parlamenti választásokon a külön induló, egymással is hadakozó pártoknak összesen csupán 65 ezer szavazatot sikerült szerezni. Djordje Vukadinovics politikai elemzõ szerint az eredmény alapján megjósolhatatlan a második forduló eredménye. Elemzõk szerint a 61 százalékos részvétel arról tanúskodik, hogy a választás fordulópontot jelent Szerbia számára, amelynek Koszovó függetlenségi törekvései miatt számolnia kell területe egy részének elveszítésével. A gyõzelemhez a két jelöltnek egy harmadik párt támogatására van szüksége, amelyet magasabb életszínvonal vagy Koszovó megvédelmezésének ígéretével érhet el. Nikolics, akinek pártja a kilencvenes években a néhai autokrata vezetõ, Szlobodan Milosevics politikáját támogatta, azzal érvel, hogy Oroszország megakadályozza Koszovó elveszítését, és inkább a Kelet és Nyugat közötti semleges álláspont híve. A radikális elnökjelölt mérsékeltebb hangnemre váltva képes volt megszólítani a szerbiai lakosságnak a szegénységi küszöb alatt élõ egyharmadát. Elutasítja, hogy elszigetelõdésre törekedne, vagy háborúra bujtogatna. Tadics, aki 2004-ben az elsõ fordulóban szintén vereséget szenvedett Nikoliccsal szemben, arra figyelmeztetett, hogy Nikolics gyõzelme a milosevicsi idõkbe vezetheti viszsza az országot. „Nem engedem meg, hogy visszatérjünk az 1990-es évekhez.\" – mondta. „Nem adom fel a harcot sem Koszovóért, sem az európai jövõért.\" Hírösszefoglaló
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.