2008. január 22., 00:002008. január 22., 00:00
A második helyen az Európa-párti jelenlegi elnök, Borisz Tadics végzett. A központi választási bizottság szerint a szavazatok 85 százalékának összeszámlálása után Nikolics a szavazatok 39,6, Tadics pedig 35,5 százalékát kapta, így õk ketten indulnak a február 3-án esedékes második fordulóban. A Magyar Koalíció várakozásait felülmúlóan szerepelt: a három párt alkotta délvidéki magyar szövetség Pásztor István elnökjelölt szerint százezernél több szavazatot szerzett, míg tavaly januárban a parlamenti választásokon a külön induló, egymással is hadakozó pártoknak összesen csupán 65 ezer szavazatot sikerült szerezni. Djordje Vukadinovics politikai elemzõ szerint az eredmény alapján megjósolhatatlan a második forduló eredménye. Elemzõk szerint a 61 százalékos részvétel arról tanúskodik, hogy a választás fordulópontot jelent Szerbia számára, amelynek Koszovó függetlenségi törekvései miatt számolnia kell területe egy részének elveszítésével. A gyõzelemhez a két jelöltnek egy harmadik párt támogatására van szüksége, amelyet magasabb életszínvonal vagy Koszovó megvédelmezésének ígéretével érhet el. Nikolics, akinek pártja a kilencvenes években a néhai autokrata vezetõ, Szlobodan Milosevics politikáját támogatta, azzal érvel, hogy Oroszország megakadályozza Koszovó elveszítését, és inkább a Kelet és Nyugat közötti semleges álláspont híve. A radikális elnökjelölt mérsékeltebb hangnemre váltva képes volt megszólítani a szerbiai lakosságnak a szegénységi küszöb alatt élõ egyharmadát. Elutasítja, hogy elszigetelõdésre törekedne, vagy háborúra bujtogatna. Tadics, aki 2004-ben az elsõ fordulóban szintén vereséget szenvedett Nikoliccsal szemben, arra figyelmeztetett, hogy Nikolics gyõzelme a milosevicsi idõkbe vezetheti viszsza az országot. „Nem engedem meg, hogy visszatérjünk az 1990-es évekhez.\" – mondta. „Nem adom fel a harcot sem Koszovóért, sem az európai jövõért.\" Hírösszefoglaló
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.