
Egységfront. Nicușor Dan, Karol Nawrocki és Mark Rutte a bukaresti találkozón
Fotó: presidency.ro
Lengyelország és Románia is szívesen befogadna még több amerikai katonát, amennyiben az Egyesült Államok valóban csökkentené katonai jelenlétét Németországban – hangoztatta kedd esti közös bukaresti sajtóértekezletén Karol Nawrocki lengyel és Nicușor Dan román államfő.
2026. május 13., 08:362026. május 13., 08:36
A Nicușor Dannal folytatott találkozó után a lengyel elnök arról beszélt: minden felelős európai vezetőnek azon kell dolgoznia, hogy Európában maradjanak az amerikai katonák, mert a következő évtizedben Európának nincs más biztonsági alternatívája.
mutatott rá a román államfő, hozzátéve, hogy létszámuk jelenleg 1500-ra tehető, de a Fekete-tenger partvidékén található Mihail Kogălniceanu támaszpontot 4 milliárd eurós beruházással bővítik a következő években.
Mindkét vezető hangsúlyozta: állásfoglalásukkal nem a nyugat-európai szövetségesek ellen akarnak fellépni, hanem Európa biztonságát tartják szem előtt.
Bukaresti sajtóértekezletükön elmondták: főleg biztonsági témákról és a védelmi ipari együttműködés bővítéséről tárgyaltak.
Nawrocki úgy értékelte:
Hozzátette: Bukarest és Varsó védelmi együttműködése nem csak a fenyegetések diagnózisára korlátozódik, hanem válaszokkal is szolgál, hozzájárul Európa ellenállóképességének növeléséhez.
A lengyel elnök kifejezte örömét, hogy Románia lengyel Warmate drónokat vásárol, ez ugyanis szerinte növeli a haderejük együttműködési képességeit.
Nawrocki megerősítette, hogy
Magyarázatképpen megjegyezte: Lengyelország nemzeti stratégiájának része, hogy minden országot támogat, amely függetleníteni alkarja magát az orosz befolyástól.
Újságírói kérdésre válaszolva a lengyel és a román államfő is fenntartásokkal kommentálta a Kreml azon álláspontját, miszerint „a végéhez közeledik az ukrajnai háború”.
Nicușor Dan megjegyezte: Vlagyimir Putyin orosz elnök azt is megígérte, hogy nem indít inváziót Ukrajna ellen.
Nawrocki a Bukaresti Kilencek (B9) szerdai csúcstalálkozójának előkészítése érdekében érkezett Bukarestbe. A NATO keleti szárnyának országait tömörítő regionális együttműködést Lengyelország és Románia kezdeményezte 2015-ben.
Kedd este megérkezett a román fővárosba Mark Rutte NATO-főtitkár is, aki a román elnöki hivatalban találkozott a regionális csúcstalálkozó társelnökeivel, Nicușor Dannal és Karol Nawrockival.
A Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia Lengyelország, Románia és Szlovákia által indított regionális együttműködés ülésére idén először az északi NATO-tagországok – Finnország, Svédország, Norvégia Dánia és Izland – vezetőit is meghívták.
Az Egyesült Államok képviseletében Thomas DiNanno, az amerikai külügyminisztérium fegyverzetellenőrzésért és nemzetközi biztonságért felelős államtitkára érkezik a román fővárosba. Médiaértesülések szerint a B9-ek tanácskozása alkalmából Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is Bukarestbe látogat.
Trump és a Kreml szerint is közel az ukrajnai háború befejezése
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy szerinte Oroszország Ukrajna elleni háborúja a végéhez közeledik, és Moszkva és Kijev egyre közelebb kerül a békés megoldáshoz, ezzel megismételve Vlagyimir Putyin orosz elnök néhány nappal korábban elhangzott hasonló megjegyzéseit.
„Az ukrajnai háború vége – úgy gondolom, hogy valóban nagyon közel van” – mondta Trump újságíróknak, miközben a Fehér Házból Kínába tartó útjára indult.
Trump kijelentései Putyin május 9-i, a lecsökkentett léptékű Győzelem Napja ünnepségeket követő sajtótájékoztatón elhangzott megjegyzéseit követték.
Az amerikai elnök azt is cáfolta, hogy ő és Putyin bármiféle megegyezésre jutottak volna arról, hogy Oroszországnak meg kell kapnia a teljes kelet-ukrajnai Donbasz régiót.
Arra a kérdésre, hogy diplomáciai erőfeszítések részeként elutazna-e Oroszországba, Trump azt válaszolta, hogy „mindent megtesz, ami szükséges”.
Az Egyesült Államok által közvetített tárgyalások Ukrajna és Oroszország között több mint két hónapja holtponton vannak, miközben Washington egyre inkább Iránra és az azzal kapcsolatos diplomáciai erőfeszítésekre összpontosít.
Míg Kijev a tárgyalások újraindítására törekszik, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter áprilisban kijelentette, hogy a tárgyalások Ukrajnával jelenleg nem élveznek prioritást Moszkva számára.
A jelentős nézeteltérések továbbra is gátolják az előrelépést, különösen Oroszország területi követelései tekintetében.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában arról beszélt: a békefolyamat során elvégzett munka alapján elmondható, hogy közeledik az ukrajnai konfliktus befejezése, de konkrét dátumokról egyelőre nem lehet beszélni.
„A békefolyamat terén elvégzett munka eredményei alapján elmondhatjuk, hogy valóban közeledik a befejezés. De ebben a kontextusban jelenleg nem lehet konkrétumokról beszélni” – fogalmazott.
Megismételte, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásokra az ukrajnai rendezésről, és minden tekintetben üdvözli az Egyesült Államok közvetítői erőfeszítéseit.
Közölte, hogy
a május 9-11-re kihirdetett humanitárius fegyverszünet Ukrajnában lezárult, és Oroszország folytatja a „különleges hadműveletet”, de ez „bármelyik pillanatban leállhat, amint Kijev és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vállalja a felelősséget és meghozza a szükséges döntést”.
Ismételten elmondta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész bármikor találkozni Zelenszkijjel, de az orosz fővároson kívül csakis a konfliktus lezárásához, ahhoz, hogy a felek pontot tegyenek a végére, amihez „még sok házi feladatot kell elvégezni.”
A Balti-tengeren kialakult helyzetről szólva Peszkov azt hangoztatta, hogy az ottani feszültség fokozódásához az elmúlt hónapokban a NATO-országok haditengerészetének tevékenysége járult hozzá, nem pedig Oroszországé. A Kreml szóvivője szerint az orosz hadiflotta a világóceánon szigorúan a nemzetközi tengeri joggal összhangban teljesíti feladatát, a többi között a kalózkodás elleni védelem terén is, amely néha állami szintű is lehet.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Irán egyre inkább elveszíti az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött – közölte a hajózási forgalmat figyelő Kpler.
Szerdán lépett államfői hivatalába Baka András.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
1 hozzászólás