
Fotó: Rompres
2008. április 07., 00:002008. április 07., 00:00
A két leköszönő elnök találkozóját követően kiadott nyilatkozat hangsúlyozza: Moszkva nem ért egyet az amerikai rakétapajzs elemeinek kelet-európai telepítésével, és megerősíti a kérdés megoldására tett korábbi javaslatait, de Szocsi után e téren intenzívebbé teszik a párbeszédet. Putyin megismételte: mint George W. Bush is mondta, a két országnak közösen kell dolgoznia a globális (az Egyesült Államok, Oroszország és Európa együttműködésével létrejövő) rakétapajzs kiépítésén, s óvatos derűlátással szólt a kérdés megoldásának lehetőségéről. A nyilatkozat leszögezi: Oroszország és az Egyesült Államok már nem jelentenek egymás számára stratégiai fenyegetést, hanem közösen szándékoznak dolgozni a 21. század globális kihívásainak megoldásán. Vlagyimir Putyin a megbeszélés utáni sajtóértekezleten hangsúlyozta: a nyilatkozat nem tartalmaz áttörést, de rögzíti a felhalmozódott kedvező tényezőket és a meglévő vitákat. A kedvező tényezők között említette az együttműködést egyebek között a biztonság, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és a terrorizmus elleni harc terén. A viták közül elsősorban a katonapolitikai kérdéseket rögzíti a nyilatkozat, amelyben azonban Putyin szerint a felek megerősítik, hogy készek e kérdések megoldásán dolgozni. A NATO-bővítése az orosz elnök szerint azoknak az időknek a logikája szerint való, amikor Oroszországot még ellenségnek tekintették.
A felek megerősítették a hadászati támadó potenciálok minimális szintre csökkentésére irányuló szándékukat, és megállapodtak abban, hogy tovább dolgoznak a jogilag kötelező START-szerződés kidolgozásán, bár e téren sem sikerült még felszámolni minden nézeteltérést – mondta Putyin.
George W. Bush Szocsiban egyébként külön találkozott Dmitrij Medvegyev megválasztott elnökkel, aki azt hangsúlyozta: szeretné, ha hivatalba lépése kapcsán, illetve azt követően nem állna be szünet a kétoldalú kapcsolatokban.
Hírösszefoglaló
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.