
Fotó: Rompres
2008. április 07., 00:002008. április 07., 00:00
A két leköszönő elnök találkozóját követően kiadott nyilatkozat hangsúlyozza: Moszkva nem ért egyet az amerikai rakétapajzs elemeinek kelet-európai telepítésével, és megerősíti a kérdés megoldására tett korábbi javaslatait, de Szocsi után e téren intenzívebbé teszik a párbeszédet. Putyin megismételte: mint George W. Bush is mondta, a két országnak közösen kell dolgoznia a globális (az Egyesült Államok, Oroszország és Európa együttműködésével létrejövő) rakétapajzs kiépítésén, s óvatos derűlátással szólt a kérdés megoldásának lehetőségéről. A nyilatkozat leszögezi: Oroszország és az Egyesült Államok már nem jelentenek egymás számára stratégiai fenyegetést, hanem közösen szándékoznak dolgozni a 21. század globális kihívásainak megoldásán. Vlagyimir Putyin a megbeszélés utáni sajtóértekezleten hangsúlyozta: a nyilatkozat nem tartalmaz áttörést, de rögzíti a felhalmozódott kedvező tényezőket és a meglévő vitákat. A kedvező tényezők között említette az együttműködést egyebek között a biztonság, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és a terrorizmus elleni harc terén. A viták közül elsősorban a katonapolitikai kérdéseket rögzíti a nyilatkozat, amelyben azonban Putyin szerint a felek megerősítik, hogy készek e kérdések megoldásán dolgozni. A NATO-bővítése az orosz elnök szerint azoknak az időknek a logikája szerint való, amikor Oroszországot még ellenségnek tekintették.
A felek megerősítették a hadászati támadó potenciálok minimális szintre csökkentésére irányuló szándékukat, és megállapodtak abban, hogy tovább dolgoznak a jogilag kötelező START-szerződés kidolgozásán, bár e téren sem sikerült még felszámolni minden nézeteltérést – mondta Putyin.
George W. Bush Szocsiban egyébként külön találkozott Dmitrij Medvegyev megválasztott elnökkel, aki azt hangsúlyozta: szeretné, ha hivatalba lépése kapcsán, illetve azt követően nem állna be szünet a kétoldalú kapcsolatokban.
Hírösszefoglaló
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.