Békepárt? Trump méltó a Nobel-békedíjra Netanjahu szerint
Fotó: Fehér Ház
A gázai háború befejezéséről szóló tárgyalások „nagyon jól haladnak” – jelentette ki hétfőn este Donald Trump amerikai elnök, miután Washingtonban fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
2025. július 08., 10:292025. július 08., 10:29
Trump bizalmát fejezte ki abban is, hogy a Hamász hajlandó véget vetni a 21 hónapja tartó konfliktusnak. „Találkozni akarnak, és akarják a tűzszünetet” – mondta a BBC szerint váratlanul a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva Netanjahu társaságában.
A találkozóra azt követően került sor, hogy az Izrael és a Hamász között Katarban folytatott közvetett tűzszüneti tárgyalások legutóbbi fordulója áttörés nélkül ért véget, bár a tárgyalások várhatóan a héten folytatódnak.
Trumpot egy újságíró arról kérdezte, hogy mi akadályozza a gázai békemegállapodást, mire ő így felelt:
Mindkét vezetőt megkérdezték a palesztinok áttelepítésének lehetséges terveiről, Trump pedig azt mondta, hogy az Izraellel szomszédos országok együttműködnek vele.
Netanjahu eközben azt mondta, hogy
„Ha az emberek maradni akarnak, maradhatnak, de ha el akarnak menni, akkor el kell tudni menniük” – mondta Netanjahu.
A palesztin elnökség korábban elutasította a palesztinok áttelepítésének tervét, amely – mint rámutatott – sérti a nemzetközi jogot.
Netanjahu a teljes palesztin államiság kilátásait is kétségbe vonta, mondván, hogy Izrael „mindig” megtartja a Gázai övezet feletti biztonsági ellenőrzést.
„Most az emberek azt fogják mondani, hogy ez nem egy teljes állam, ez nem egy állam. Minket ez nem érdekel” – mondta Netanjahu.
A találkozón az izraeli miniszterelnök azt is elmondta, hogy
„Miközben beszélünk, ő békét kovácsol, egyik országban, egyik régióban a másik után” – mondta Netanjahu, miközben átadta Trumpnak a díjbizottságnak küldött levelét.
Trump korábban azt mondta, hogy „nagyon határozott” lesz az izraeli miniszterelnökkel a háború befejezése kapcsán, és jelezte, hogy „még ezen a héten megegyezünk”.
A Fehér Ház eredetileg azt közölte, hogy a két vezető közötti találkozót nem teszi nyitottá a média számára, és a tisztségviselők magánvacsorának minősítették a megbeszélést, amely során Trump a háború befejezésének és az összes túsz hazatérésének szorgalmazását helyezi előtérbe.
Az Egyesült Államok által támogatott tűzszüneti javaslat szerint
Izraelnek ismeretlen számú palesztin foglyot kellene szabadon engednie, és ki kellene vonulnia Gáza egyes részeiről, ahol jelenleg a terület mintegy kétharmadát ellenőrzi.
A megállapodás útjában álló akadályok továbbra is jelentősek.
A legfőbb nyitott kérdés a segélyezéssel kapcsolatos, mivel a Hamász ragaszkodik a Gázai Humanitárius Alapítvány munkájának megszüntetéséhez, míg az izraeli delegáció nem hajlandó tárgyalni a kérdésről, mondván, hogy nincs felhatalmazásuk a megvitatására.
Netanjahu látogatása során találkozott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel és Steve Witkoffal, Trump közel-keleti megbízottjával is.
Miközben Netanjahu páncélozott limuzinja a Fehér Házba tartott, a BBC szerint
Netanjahu, valamint volt védelmi minisztere, Joáv Gallant és a Hamász egyik parancsnoka, Mohammed Deif ellen novemberben elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) állítólagos háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
Netanjahu visszautasította a vádakat, antiszemitának nevezve az elfogatóparancsokat, míg a Trump-kormányzat szankciókat rendelt el négy ICC-bíró ellen, mert azok – mint fogalmazott – „alaptalan akciókat indítottak Amerika vagy közeli szövetségesünk, Izrael ellen”.
A gázai háborúról szóló tárgyalások legújabb fordulója vasárnap kezdődött Dohában, a képviselők ugyanannak az épületnek különböző termeiben ültek.
– mondta az AFP-nek egy, a tárgyalásokat ismerő palesztin tisztségviselő.
Witkoffnak még a héten csatlakoznia kellett volna a dohai tárgyalásokhoz, hogy megpróbáljon tűzszünetet elérni, miközben a gázai konfliktus a 22. hónapjához közeledik.
A BBC-nek nyilatkozva Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete nem tudta megmondani, hogy Trump írásos garanciát adna-e arra, hogy a javasolt 60 napos tűzszünetet meghosszabbítják, amíg a tárgyalások folytatódnak.
„Egyszerűen nem tudom” – mondta Huckabee.
Netanjahu harmadszor látogat a Fehér Házba, amióta Trump közel hat hónapja visszatért a hatalomba.
A vezetők azonban először találkoznak azóta, hogy az Egyesült Államok csatlakozott az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli támadásokhoz, majd tűzszünetet közvetített Izrael és Irán között.
Ennek nyomán erős az az érzés, hogy a közelmúltbeli 12 napos háború kedvezőbb körülményeket teremtett a gázai háború befejezéséhez.
Witkoff a hétfői vacsorán azt mondta, hogy
Az amerikai elnök az elmúlt hetekben egyre nagyobb aggodalmát fejezte ki a gázai konfliktus miatt, és úgy véli, hogy „jó esély” van a tűzszünet elérésére.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője elmondta, hogy Trump „legfőbb prioritása” a gázai háború befejezése, és azt szeretné, ha a Hamász „most azonnal” beleegyezne a 60 napos megállapodásba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!