Hirdetés

Netanjahu Nobel-békedíjra jelölte Trumpot

Netanjahu

Békepárt? Trump méltó a Nobel-békedíjra Netanjahu szerint

Fotó: Fehér Ház

A gázai háború befejezéséről szóló tárgyalások „nagyon jól haladnak” – jelentette ki hétfőn este Donald Trump amerikai elnök, miután Washingtonban fogadta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Krónika

2025. július 08., 10:292025. július 08., 10:29

Trump bizalmát fejezte ki abban is, hogy a Hamász hajlandó véget vetni a 21 hónapja tartó konfliktusnak. „Találkozni akarnak, és akarják a tűzszünetet” – mondta a BBC szerint váratlanul a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva Netanjahu társaságában.

A találkozóra azt követően került sor, hogy az Izrael és a Hamász között Katarban folytatott közvetett tűzszüneti tárgyalások legutóbbi fordulója áttörés nélkül ért véget, bár a tárgyalások várhatóan a héten folytatódnak.

Hirdetés

Trumpot egy újságíró arról kérdezte, hogy mi akadályozza a gázai békemegállapodást, mire ő így felelt:

Idézet
Nem hiszem, hogy fennakadás van. Szerintem a dolgok nagyon jól haladnak”.

Mindkét vezetőt megkérdezték a palesztinok áttelepítésének lehetséges terveiről, Trump pedig azt mondta, hogy az Izraellel szomszédos országok együttműködnek vele.

Netanjahu eközben azt mondta, hogy

az Egyesült Államokkal együtt dolgozik azon, hogy olyan országokat találjanak, amelyek „jobb jövőt biztosítanak a palesztinoknak”.

„Ha az emberek maradni akarnak, maradhatnak, de ha el akarnak menni, akkor el kell tudni menniük” – mondta Netanjahu.

A palesztin elnökség korábban elutasította a palesztinok áttelepítésének tervét, amely – mint rámutatott – sérti a nemzetközi jogot.

Netanjahu a teljes palesztin államiság kilátásait is kétségbe vonta, mondván, hogy Izrael „mindig” megtartja a Gázai övezet feletti biztonsági ellenőrzést.

„Most az emberek azt fogják mondani, hogy ez nem egy teljes állam, ez nem egy állam. Minket ez nem érdekel” – mondta Netanjahu.

A találkozón az izraeli miniszterelnök azt is elmondta, hogy

Nobel-békedíjra jelölte Trumpot, ami állítólag az amerikai elnök régi célja.

„Miközben beszélünk, ő békét kovácsol, egyik országban, egyik régióban a másik után” – mondta Netanjahu, miközben átadta Trumpnak a díjbizottságnak küldött levelét.

Trump korábban azt mondta, hogy „nagyon határozott” lesz az izraeli miniszterelnökkel a háború befejezése kapcsán, és jelezte, hogy „még ezen a héten megegyezünk”.

A Fehér Ház eredetileg azt közölte, hogy a két vezető közötti találkozót nem teszi nyitottá a média számára, és a tisztségviselők magánvacsorának minősítették a megbeszélést, amely során Trump a háború befejezésének és az összes túsz hazatérésének szorgalmazását helyezi előtérbe.

Az Egyesült Államok által támogatott tűzszüneti javaslat szerint

a Hamász egy 60 napos tűzszünet során öt lépésben, öt szakaszban engedne szabadon 10 élő túszt és átadná 18 halott túsz holttestét.

Izraelnek ismeretlen számú palesztin foglyot kellene szabadon engednie, és ki kellene vonulnia Gáza egyes részeiről, ahol jelenleg a terület mintegy kétharmadát ellenőrzi.

A megállapodás útjában álló akadályok továbbra is jelentősek.

A legfőbb nyitott kérdés a segélyezéssel kapcsolatos, mivel a Hamász ragaszkodik a Gázai Humanitárius Alapítvány munkájának megszüntetéséhez, míg az izraeli delegáció nem hajlandó tárgyalni a kérdésről, mondván, hogy nincs felhatalmazásuk a megvitatására.

Netanjahu látogatása során találkozott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel és Steve Witkoffal, Trump közel-keleti megbízottjával is.

Miközben Netanjahu páncélozott limuzinja a Fehér Házba tartott, a BBC szerint

tüntetők tucatjai gyűltek össze a biztonsági kapuknál, palesztin zászlókat lengetve és az izraeli miniszterelnök letartóztatását követelve.

Netanjahu, valamint volt védelmi minisztere, Joáv Gallant és a Hamász egyik parancsnoka, Mohammed Deif ellen novemberben elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) állítólagos háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.

Netanjahu visszautasította a vádakat, antiszemitának nevezve az elfogatóparancsokat, míg a Trump-kormányzat szankciókat rendelt el négy ICC-bíró ellen, mert azok – mint fogalmazott – „alaptalan akciókat indítottak Amerika vagy közeli szövetségesünk, Izrael ellen”.

A gázai háborúról szóló tárgyalások legújabb fordulója vasárnap kezdődött Dohában, a képviselők ugyanannak az épületnek különböző termeiben ültek.

Hétfőn egy második ülést tartottak, amely áttörés nélkül ért véget

– mondta az AFP-nek egy, a tárgyalásokat ismerő palesztin tisztségviselő.

Witkoffnak még a héten csatlakoznia kellett volna a dohai tárgyalásokhoz, hogy megpróbáljon tűzszünetet elérni, miközben a gázai konfliktus a 22. hónapjához közeledik.

A BBC-nek nyilatkozva Mike Huckabee, az Egyesült Államok izraeli nagykövete nem tudta megmondani, hogy Trump írásos garanciát adna-e arra, hogy a javasolt 60 napos tűzszünetet meghosszabbítják, amíg a tárgyalások folytatódnak.

„Egyszerűen nem tudom” – mondta Huckabee.

Ez a Hamász egyik legfontosabb követelése és a jelenlegi tárgyalások sikerének egyik akadálya.

Netanjahu harmadszor látogat a Fehér Házba, amióta Trump közel hat hónapja visszatért a hatalomba.

A vezetők azonban először találkoznak azóta, hogy az Egyesült Államok csatlakozott az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli támadásokhoz, majd tűzszünetet közvetített Izrael és Irán között.

Ennek nyomán erős az az érzés, hogy a közelmúltbeli 12 napos háború kedvezőbb körülményeket teremtett a gázai háború befejezéséhez.

Witkoff a hétfői vacsorán azt mondta, hogy

az Egyesült Államok és Irán találkozójára valószínűleg a következő héten kerül sor. Trump azt is elmondta, hogy valamikor szeretné feloldani az iszlám köztársasággal szembeni szankciókat.

Az amerikai elnök az elmúlt hetekben egyre nagyobb aggodalmát fejezte ki a gázai konfliktus miatt, és úgy véli, hogy „jó esély” van a tűzszünet elérésére.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője elmondta, hogy Trump „legfőbb prioritása” a gázai háború befejezése, és azt szeretné, ha a Hamász „most azonnal” beleegyezne a 60 napos megállapodásba.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 19., péntek

Jogerős: 15 évet kell leülnie egy orosz börtönben a román állampolgárnak, akit kémkedés miatt ítéltek el

Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.

Jogerős: 15 évet kell leülnie egy orosz börtönben a román állampolgárnak, akit kémkedés miatt ítéltek el
Hirdetés
2026. június 19., péntek

Az Európai Parlament elnöke elmondta, mit gondol Románia és Moldova esetleges egyesüléséről

Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.

Az Európai Parlament elnöke elmondta, mit gondol Románia és Moldova esetleges egyesüléséről
2026. június 19., péntek

Magyar Péter megakadályozta, hogy az EU-s vezetők gyors ukrán csatlakozásról szóló állásfoglalást fogadjanak el

Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.

Magyar Péter megakadályozta, hogy az EU-s vezetők gyors ukrán csatlakozásról szóló állásfoglalást fogadjanak el
2026. június 18., csütörtök

Németh Zsolt: elütött bennünket a varsói gyors, de a Fidesznek ismét szerethető alternatívává kell válnia (INTERJÚ)

Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.

Németh Zsolt: elütött bennünket a varsói gyors, de a Fidesznek ismét szerethető alternatívává kell válnia (INTERJÚ)
Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Moszkva robbanásokra ébredt: heves ukrán dróntámadás az orosz főváros ellen

Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.

Moszkva robbanásokra ébredt: heves ukrán dróntámadás az orosz főváros ellen
2026. június 18., csütörtök

Több százmilliárd dollárt hozhat Iránnak a Trump által most papíron is aláírt előzetes fegyverszüneti megállapodás

Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.

Több százmilliárd dollárt hozhat Iránnak a Trump által most papíron is aláírt előzetes fegyverszüneti megállapodás
2026. június 17., szerda

Trump: Oroszországnak el kell fogadnia a békemegállapodást Ukrajnával

Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.

Trump: Oroszországnak el kell fogadnia a békemegállapodást Ukrajnával
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Virtuálisan már aláírták az iráni fegyverszüneti egyezményt, de nem mindenhol hallgatnak a fegyverek

Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.

Virtuálisan már aláírták az iráni fegyverszüneti egyezményt, de nem mindenhol hallgatnak a fegyverek
2026. június 16., kedd

Ukrajna és Moldova is megkezdte az EU-csatlakozási tárgyalásokat

Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.

Ukrajna és Moldova is megkezdte az EU-csatlakozási tárgyalásokat
2026. június 15., hétfő

Alkotmányt módosított a Tisza, hogy Orbán Viktor ne lehessen többé miniszterelnök

Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.

Alkotmányt módosított a Tisza, hogy Orbán Viktor ne lehessen többé miniszterelnök
Hirdetés
Hirdetés