
Bíróság elé állították szombaton azt az angol férfit, akit a brit parlament egyik képviselőjének meggyilkolásával vádolnak. Az 52 éves Thomas Mair a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt halált kiáltott az „árulókra".
2016. június 19., 17:062016. június 19., 17:06
2016. június 19., 17:492016. június 19., 17:49
Mairt nem sokkal azután vették őrizetbe, hogy csütörtökön három lövéssel és több késszúrással meggyilkolta az ellenzéki Munkáspárt 41 éves alsóházi képviselőnőjét, Jo Coxot, aki éppen választókerületi fogadóórájáról jött ki Leeds egyik elővárosa, Birstall könyvtárából.
A tettes ellen gyilkosság, súlyos testi sértés és tűzfegyver engedély nélküli birtoklása címén emeltek vádat. Amikor az eljáró bíró szombaton a nevét kérdezte, azt kiáltotta, hogy „halál az árulókra, szabadságot Nagy-Britanniának!\". A vádlott később sem volt hajlandó megnevezni magát, és nem válaszolt a lakhelyére és a születési dátumára vonatkozó kérdésekre sem. A magisztrátusi bíróság elrendelte Mair őrizetben tartását, és az ügyet a londoni központi büntetőbíróság elé utalta, ahol mára kitűzték az első tárgyalási napot.
A rendőrség még Mair szombati bírósági megjelenése előtt közölte: az egyik elsődleges nyomozati szál annak felderítése, hogy az elkövetőnek voltak-e szélsőjobboldali politikai kapcsolatai. A BBC értesülései szerint a nyomozók Mair lakásában náci jelképeket találtak. A legnagyobb példányszámú brit bulvárlap, a The Sun szombaton azt írta, hogy a férfi legalább 17 éve „a náci ideológia megszállottja\". A lap forrásai szerint 1999 óta állt kapcsolatban egy amerikai újnáci csoporttal, amely robbanószerkezetek és fegyverek készítéséhez, kezeléséhez szükséges útmutató kézikönyveket küldött neki. A Skóciában született Thomas Mair neve megtalálható egy apartheidpárti dél-afrikai kiadvány, az S.A. Patriot előfizetőinek listáján is. A vádlott öccse a brit sajtónak elmondta, testvére mentális problémákkal küszködött, de kapott orvosi kezelést.
A munkáspárti képviselőnő a brit EU-tagság fenntartását pártoló kampánycsoport egyik legaktívabb tagja volt, emellett kampányolt a szíriai menekültek befogadásáért is. Szombaton sem volt népszavazási kampányrendezvény Nagy-Britanniában, miután a politikai pártok a merénylet után közös kezdeményessel felfüggesztették a brit EU-tagságról csütörtökre kiírt referendum kampányát.
Többségben a Brexitet elutasító britek
Nem kizárt, hogy dominóhatást vált ki Kelet-Európában, ha a britek csütörtökön úgy döntenek, hogy elhagyják az Európai Uniót – mondta a Tagesspiegel am Sonntag című, vasárnap megjelenő német lapnak Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter. A lap honlapján vasárnap közzétett interjúrészlet szerint Asselborn úgy véli, a britek kilépése (Brexit) megerősítheti az európai integráció ellenzőit Kelet-Európában. A szociáldemokrata miniszter elképzelhetőnek tartja ugyanis, hogy hallgatólagos megállapodás jött létre az egy pártcsaládhoz tartozó David Cameron és Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt vezetője között. Szerinte David Cameron „történelmi hibát\" követett el azzal, hogy népszavazást kezdeményezett az uniós tagságról.
Közben a brit kormányfő vasárnap közölte: nem lenne visszaút az EU-ba, ha a tagságról kiírt népszavazáson a brit választók többsége a kilépésre szavazna. „Ha valaki kiugrik egy repülőgépből, akkor oda már nem tud visszakapaszkodni\" – fogalmazott Cameron a The Sunday Times vasárnapi konzervatív lapnak adott interjúban. Egyébként a vasárnap nyilvánosságra hozott új közvélemény-kutatások zöme ismét a bennmaradás híveinek előnyét mutatja.
A YouGov közvélemény-kutató által elvégzett felmérés szerint a választók 44 százaléka mondta, hogy Nagy-Britannia további EU-tagságára kíván voksolni; ez egy százalékpontos előny. Az utóbbi hetekben volt olyan kutatás, amely a kilépést pártoló tábor tíz százalékpontos előnyére utalt. Elemzések szerint a brit EU-tagság támogatottságának megugrását nem Jo Cox meggyilkolása okozta, a választókat egyre jobban aggasztják a Brexit gazdasági következményei.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!