
Képünk illusztráció
Fotó: Filep Zsombor
Kisebbségbe kerülhetnek a katolikusok és az evangélikusok Németországban az idén egy kedden ismertetett előrejelzés szerint.
2022. április 12., 12:162022. április 12., 12:16
A Németországban előforduló világnézetekkel a Giordano Bruno közhasznú alapítvány (Giordano Bruno Stiftung – gbs) szervezeti keretében foglalkozó társadalomtudományi kutatócsoport (Forschungsgruppe Weltanschauungen in Deutschland – fowid) becslése szerint az idén áll elő évszázadok óta először, hogy
Tavaly év elején a német lakosság 51 százaléka volt római katolikus vagy protestáns, 1990-ben pedig még 72 százalék volt ez az arány. A csökkenő tendencia már hosszú ideje megfigyelhető, de az utóbbi hat évben a korábban feltételezettnél erősebben gyorsult – mondta a Der Spiegel című hírmagazin beszámolója szerint Carsten Frerk, a fowid kutatója, kiemelve, hogy
Az egyházak hivatalosan csak nyáron teszik közzé a legfrissebb, 2021 végére vonatkozó adatokat. A legutóbbi kimutatások szerint 2020 végén 22,2 millió római katolikus és 20,2 millió protestáns élt az országban. Számuk tavaly év végére 21,8 millióra, illetve 19,7 millióra csökkenhetett.
A két nagy keresztény egyház befolyásának csökkenése több tényezőnek tulajdonítható. A társadalom elöregedése mellett szerepe van például az adóoptimalizálási törekvéseknek, hiszen a katolikusok és a protestánsok jövedelmének egy részét az állam egyházi adó formájában elvonja és az adott egyháznak utalja, ezt pedig az egyházi tagság megszüntetésével lehet megakadályozni.
amelyek során a többi között kiderült, hogy egyedül a München-Freising egyházmegyében 1945 és 2019 között legalább 497 gyermek, illetve fiatalkorú sérelmére követtek el szexuális bűncselekményeket.
Ugyanakkor mivel több millióra tehető a kisebb keresztény közösségek, köztük a szabadegyházak és az ortodox keresztény irányzatokhoz tartozó közösségek tagjainak száma, a keresztények aránya továbbra is 50 százalék felett van Németországban – emelte ki a Der Spiegel a hírportálján közölt összeállításban.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
szóljon hozzá!