
Boris Johnson brit miniszterelnök nemrég tett kijevi látogatása során, Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Az orosz külügyminisztérium szombaton közölte, hogy megtiltotta a belépést az országba Boris Johnson brit miniszterelnök, Liz Truss külügyminiszter, valamint Ben Wallace védelmi miniszter és tíz másik brit kormánytag és politikus számára.
2022. április 16., 14:022022. április 16., 14:02
2022. április 16., 16:132022. április 16., 16:13
A beutazási tilalom kiterjed Dominic Raab miniszterelnök-helyettesre és igazságügyi miniszterre, továbbá Theresa May volt miniszterelnökre is. A külügyi tárcának az MTI által idézett közleményében azt írta: „tekintettel az Egyesült Királyság kormányának példátlanul ellenséges fellépésére, amely különösen az Oroszországi Föderáció magas rangú tisztviselői elleni szankciók bevezetésében nyilvánult meg, (az orosz hatóságok) úgy döntöttek, hogy a brit kormány kulcsfontosságú tagjait és számos politikai személyiséget felveszik az orosz beutazási tiltólistára”.
A teljes tilalmi névsorban szerepel még Grant Shapps közlekedési miniszter, Priti Patel belügyminiszter, Rishi Sunak pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng üzleti, energiaügyi és ipari stratégiáért felelős miniszter, Nadine Dorries digitális, kulturális, média- és sportminiszter, James Heappey védelmi miniszterhelyettes, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, Suella Braverman, Anglia és Wales főügyésze. „Ez a döntés válaszlépés arra, hogy London féktelen információs és politikai kampányt indított, amelynek célja Oroszország nemzetközi elszigetelése, az országunk elszigetelési feltételeinek megteremtése és a hazai gazdaság megfojtása” – mutatott rá a minisztérium.
A tárca hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság szándékosan fokozza a feszültséget Ukrajna körül azzal, hogy halálos fegyvereket szállít oda, és koordinálja a NATO azonos célú erőfeszítéseit. Moszkva továbbá elfogadhatatlannak tartja, „ahogy London uszítja nemcsak nyugati szövetségeseit, hanem más országokat is, erőteljesen arra ösztökélve őket, hogy nagyszabású oroszellenes szankciókat vezessenek be, amelyek azonban értelmetlenek és szándékával ellentétes hatást váltanak ki”.
Az orosz külügyminisztérium szerint „a brit hatóságok oroszgyűlölő irányvonalának fő célja az Oroszországgal szembeni negatív hozzáállás fokozása és a kétoldalú kapcsolatok megkurtítása gyakorlatilag minden területen, ami káros a brit népnek, jólétének és érdekeinek”. Az orosz külügyminisztérium arra is figyelmeztetett, hogy hamarosan ismét bővíti az oroszellenes hangulathoz hozzájáruló brit politikusok és parlamenti képviselők tilalmi listáját.
A névsort olyan brit politikusok és parlamenti képviselők nevével egészítik ki, akik „hozzájárulnak az oroszellenes hisztéria szításához, az egész Nyugatot fenyegető nyelvezet használatára kényszerítik a Moszkvával folytatott párbeszédben, és gátlástalanul uszítják a kijevi neonáci rezsimet” – zárta a közleményét az orosz külügyminisztérium.
Az Interfax hírügynökség a tárca tájékoztatására hivatkozva közölte, a csapásokat nagy pontosságú, nagy hatótávolságú fegyverekkel hajtották végre, és Oroszország egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet is lelőtt a kelet-ukrajnai Harkivi terület Izjum városának közelében. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium hivatalos szóvivője szombaton arról számolt be, hogy az orosz rakétaerők és tüzérség az ukrán egységek 43 ellenőrző pontjára, nyolc, katonai felszereléshez szükséges üzemanyagot szállító konvojra, valamint 760 olyan területre csapott le, ahol az ellenség emberei koncentrálódtak.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy szombatra kilenc humanitárius folyosóról megnyitásáról állapodtak meg a civilek kimenekítése érdekében, többek között az ostromlott Mariupolból. Hozzátette, hogy a kilenc evakuálási folyosóból ötöt az ukrajnai Luhanszk régióban alakítják ki, az ország keleti részén, amely a helyi tisztviselők szerint erős ágyúzás alatt áll.
Legalább két civil meghalt és négy megsebesült az orosz támadásokban Ukrajna-szerte – közölték helyi tisztviselők szombaton reggel. Egy ember meghalt, három pedig megsebesült keleti Luhanszk régióban történt lövöldözésben – közölte Szerhij Gaidaj, a régió kormányzója egy online bejegyzésben. Megsérült a gázvezeték Liszicsanszkban és Szeverodonyeckben. Az említett települések gáz és víz nélkül maradtak – írta Gaidaj a Telegram üzenetküldő alkalmazáson közzétett bejegyzésében. „Meneküljenek, amíg még lehet” – tanácsolta Gaidaj egy későbbi bejegyzésében, hozzátéve, hogy buszok állnak azok rendelkezésére, akik készek az evakuálásra.
Az elmúlt 24 órában az ukrán erők 64 katonája esett el az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” területén. Erről Eduard Baszurin, a köztársasági védelmi minisztérium tárcájának hivatalos szóvivője számolt be szombaton. Hozzátette, hogy embereik két harckocsit, egy légvédelmi üteget, két páncélozott és egy teherszállító járművet semmisítettek meg.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!