
Fotó: Ec.europa.eu
Kína kulcsfontosságú globális erővé vált, számos csúcstechnológia vezető országává, státusza és az uniós érdekeink miatt még fontosabbá válik az EU-val való kapcsolata, ezért a Kínával való szakítás nem életképes, nem kívánatos és nem is célszerű – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke kedden az Európai Parlament plenáris ülésén.
2023. április 18., 15:272023. április 18., 15:27
Az EU–Kína kapcsolatok újragondolásáról szóló plenáris vitában az elnök elmondta: az EU-nak ki kell dolgoznia kockázatmentesítési startégiát Pekinggel való viszonyát illetően, amely világosan rámutat a kockázatokra és a lehetőségekre. Mint mondta, az utóbbi évek során Kína általános stratégiai álláspontja „megkeményedett”. Például a katonai gyakorlatokat hajt végre a Dél-kínai-tengeren, vagy súlyos emberi jogsértéseket követ el az ujgurok lakta területeken.
Az EU a Tajvani-szorosban a béke és a stabilitás megteremtésére szólít fel, és határozottan ellenzi a status quo egyoldalú megváltoztatását, különösen erő alkalmazásával – hívta fel a figyelmet.
Von der Leyen szerint Kína fokozza gazdasági és kereskedelmi kényszerítő politikáját is, „ez arra utal, hogy lezárta a reformok és a nyitás korszakát és a biztonság valamint ellenőrzés új korszakába lépett”.
például a kritikus nyersanyagok vagy a megújuló energiaforrások, az új technológiák terén” – mutatott rá. Hozzátette: ezért kell egy olyan megközelítést kidolgozni, amely megfelel a gazdasági és nemzetbiztonsági szükségleteknek, amelyet mindenki támogat, és Kína is képes elfogadni.

A Milius amerikai romboló áthaladt vasárnap a Tajvani-szoroson, amit az amerikai haditengerészet rutinműveletnek nevezett, alig pár nappal azt követően, hogy Kína befejezte a sziget közelében végzett hadgyakorlatot.
Az elnök szerint, e célból csökkenteni kell „a félreérthető kommunikációt”, és biztosítani kell Kínát, hogy az EU nem akarja megszakítani a gazdasági, társadalmi, politikai és tudományos kapcsolatokat, továbbá sürgető szükség van az EU–Kína kapcsolatok egyensúlyba állítására az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a kölcsönösség alapján.
„Azt szeretnénk, ha Kína tiszteletben tartaná az egyenlő feltételeket, amikor a vállalatainknak a kínai piacra való bejutásáról van szó, továbbá a támogatások átláthatóságát, és a szellemi tulajdonjogokat.
– hangoztatta. Von der Leyen szerint több területen kell specifikus stratégiát kidolgoznia az EU-nak: az ellenállóképesség javítása és a versenyképesség illetve az ipari és védelmi szuverenitás erősítése terén, a kereskedelmi védelemre vonatkozóan. Hangsúlyozta annak jelentőségét is, hogy az uniós vállalatok tőkéit, szakértelmét ne lehessen felhasználni a rendszerszintű riválisok katonai hírszerzési képességeinek erősítésére.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön közzétett sajtóközleményében azt hangsúlyozta: az Európai Unió (EU) bízik abban, hogy Kína sem közvetlenül, sem közvetve nem szállít katonai felszerelést Oroszországnak.
„Amennyiben egy közös koherens uniós Kína-stratégiát akarunk kialakítani, létfontosságú, hogy az EU minden egyes tagállama úgy járjon el, hogy közben teljes mértékben tiszteletben tartja a szerződéseket és hatáskörét” – mutatott rá.
Véleménye szerint, a közös stratégia kialakítása során, nagy figyelmet kell szentelni a Kínával való párbeszéd fenntartására.
„Kína szuperhatalom, amely folyamatosan növekszik, jelen van az egész világon, befolyása jelentős, politikai súlya egyre nagyobb és egyre vonzóbbá válik a déli országok számára. Nem hagyhatjuk abba a tárgyalásokat Kínával, csak azért mert az ország nem demokratikus. Több mint 40 magasan eladósodott ország van, több milliárd embert érint a klímaváltozás. Az ilyen problémák megoldásában együtt kell, hogy működjünk Pekinggel” – hívta fel a figyelmet.
Borrell hangsúlyozta továbbá, hogy Kína minden nemzetközi fórumon és a világ minden országával szemben olyan narratívát alakított ki, amely az alapvető politikai jogokat a gazdasági fejlődésnek rendeli alá. Mint mondta, a politikai szabadságra szükség van a polgárok jólétének megteremtése végett, ezért „a rendelkezésre álló összes szellemi erővel szembe kell szállni Kína narratívájával”, úgy hogy közeben az EU fenntartja Kínával az emberi jogokról szóló párbeszédet.
„A tajvani-szoros a világkereskedelem egyik legfontosabb helyszíne, az EU-nak kell ott lennie, a hajózás szabadságát biztosító műveletek révén” – hangsúlyozta.

Munkamegbeszélésen fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kremlben Li Sang-fut, a kínai államtanács tagját, védelmi minisztert – közölte vasárnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Véleménye szerint, el kell utasítani minden, Tajvan ügyeibe való külső beavatkozást, mert ez gazdaságilag súlyos következményekkel járhat az EU számára, mivel Tajvan szerepe a legfejlettebb félvezetők gyártásában kulcsfontosságú. A főképviselő „a provokációk megakadályozására szólított fel, bárhonnan is érkezzenek” és „a status quóhoz való visszatérés” mellett érvelt.
Ukrajnáról szólva hangsúlyozta: a Kínával való kapcsolatok nem fejlődhetnek „normálisan” ha Kína nem használja a befolyását Oroszországgal szemben, hogy rávegye, hogy vonja ki csapatait az országból. „Minden olyan semleges álláspont, amely nem tesz különbséget az agresszor és az áldozat között, alapvetően az agresszor oldalán áll” – húzta alá.
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
szóljon hozzá!