
KITEKINTŐ – A hétfői jeruzsálemi buszrobbantás egyedi esetnek is tekinthető, s nem feltétlenül a több mint fél éve tartó palesztin erőszakhullám magasabb fokozatra kapcsolását jelzi – vélekedik Ámosz Harel izraeli biztonságpolitikai elemző a Háárec című újság keddi számában.
2016. április 20., 11:462016. április 20., 11:46
A hétfői robbantás ugyan az egy évtizeddel ezelőtti palesztin felkelésre (az úgynevezett második intifádára) emlékeztette a jeruzsálemieket, a buszon működésbe hozott robbanószerkezet azonban egyelőre meg sem közelítette az akkori merényletek hatóerejét.
A „késelős intifáda” őszi kezdete óta első alkalommal robbantottak autóbuszt, ami minőségi változást sejtethet, de próbálkoztak már efféle merényletekkel, csak a korábbi kísérleteket az izraeli hatóságok megakadályozták a Hamász radikális palesztin szervezet Jeruzsálem környéki bombagyárának felszámolásával és több szervezett csoport tagjainak letartóztatásával.
A Gázai övezetet irányító Hamász szemszögéből a hétfői robbantás csak részben tekinthető „sikeresnek”, hiszen nem ölt meg senkit, „csak” súlyos sebesültjei voltak, akik közül az egyik valószínűleg maga az öngyilkos merénylő volt. A kezdetleges pokolgép nem is volt elég nagy hatóerejű: a detonáció erejétől nem vált le az autóbusz teteje az előző évtized merényleteiben megismert módon, ami eleinte megtévesztette a rendőrség szakértőit, akik ezért technikai okot kerestek a robbanás mögött.
Ámosz Harel úgy véli, hogy a Hamásznak jelenleg gondot okoz egy, a korábbiakhoz hasonló merénylet kivitelezése, s a buszrobbantás valószínűleg nem jelent alapvető változást az erőszakhullámban, hanem elszigetelt eset marad. Az izraeli katonai vezetők értékelése szerint a Hamász jelenleg nem érdekelt egy újabb, Izraellel szembeni nyílt konfliktusban, de különös figyelemmel kíséri a gázai határ mentén létrehozott támadóalagutak esetleges feltárásával kapcsolatos híreket, mivel a szervezet a gázai erőforrások legnagyobb részét az utóbbi évtizedben az alagutak megteremtésére fordította.
Az alagutak elsősorban titkosságuk miatt hatékonyak, hiszen az izraeli területen váratlanul felbukkanó Hamász-kommandósok komoly károkat okozhatnak. A föld alatti támadócsatornák bevetés előtti felszámolása viszont megkérdőjelezné a radikális szervezet erőfeszítéseit, és „meglepetésekben gazdag”, gyors, megelőző háborúra késztetné a szélsőségeseket – mutatott rá Ámosz Harel.
A buszrobbantás időzítése a szakértő szerint valószínűleg nem véletlen: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn úttörő eredménynek nevezte egy izraeli területre behatoló alagút felfedezését. A katonai illetékesek is jelentős technológiai áttörésről számoltak be a Háárecnek, továbbá arról, hogy az övezet mellett a Hamász őrhelyeiről is megfigyelhetően építkezések folynak a föld alatti létesítmények feltárására. A kép azonban nem egyértelmű, mert az is lehet, hogy nem egy új találmány, hanem egy új információ vezetett az alagút feltárásához.
A palesztin média ugyanis már több nappal ezelőtt, az izraeli média pedig kedden számolt be arról, hogy Szami al-Atvana, a Hamász alagútprojektjének egyik vezetője a gázai határon feladta magát az izraeli hadseregnek. A Hamász cáfolta az értesülést, szerintük az illető egy magánszemély, akinek semmi köze a szervezethez.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
szóljon hozzá!