Nem enged Moszkvának a NATO: a katonai szövetség és Oroszország csúcstalálkozóján sem közeledtek az álláspontok

A főtitkár hangsúlyozta: a szövetségesek nem mondanak le a nyitott ajtók elvéről, mint ahogy arról sem, hogy minden ország szabad választása, milyen szövetségi rendszerhez kíván csatlakozni.

„A szövetségesek nem mondanak le arról, hogy megvédjék egymást, azáltal is, hogy csapatokat állomásoztatnak a keleti tagállamokban” – szögezte le Stoltenberg. Kijelentette: ha Oroszország ismét erőszakot alkalmaz Ukrajnával szemben, a szövetség növeli a keleti tagállamokban állomásozó csapatai létszámát.

A főtitkár megjegyezte, a NATO és Oroszország között továbbra is jelentős a nézetkülönbség, két év elteltével megtartott tárgyalásokon nem könnyű áthidalni a nézetkülönbségeket, de pozitív jel, hogy Oroszország hajlandó elkötelezni magát a párbeszéd mellett a NATO-val, és a tanácskozáson mindkét fél hajlandónak mutatkozott a további tárgyalásokra, hogy konkrét javaslatokat tegyenek, és konstruktív megoldásokat vázoljanak fel. Azt is elmondta,

Kifejtette: a szövetségesek komoly aggodalmuknak adtak hangot az orosz csapatösszevonások miatt, és felszólítottak a feszültség csökkentésére.

Stoltenberg szerint a NATO mindent megtesz annak érdekében, hogy politikai megoldást találjanak a nézeteltérések rendezésére. A találkozót megelőzően Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet leszögezte: a NATO elkötelezett, hogy párbeszéd útján szüntessék meg az Ukrajna körül kialakult feszültséget, de katonai agresszió esetén a tagállamok súlyos szankciókkal sújtanák Oroszországot.

Az orosz fél eközben szintén ragaszkodik a saját álláspontjához. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán leszögezte: Oroszország a jövőben is tart majd hadgyakorlatokat a saját területén, a nyugati katonai körzetben zajló manővereknek semmi közük sincsen a Nyugattal folytatott tárgyalásokhoz.

„Végül is az országunk területén lévő saját egységeinkről és katonai körzeteinkről beszélünk, a katonai fejlesztések és a hadgyakorlatok folytatódtak, folytatódnak és folytatódni fognak, ez a normális gyakorlat minden fegyveres erő esetében” – tette hozzá. Az orosz nyugati katonai körzet sajtószolgálata kedden közölte, hogy háromezer katonája hadgyakorlatot kezdett a Voronyezs, Belgorod, Brjanszk és Szmolenszk megye területén lévő gyakorlótereken.  

Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár azon kijelentésére reagálva, hogy az Egyesült Államok kész tárgyalásokat kezdeni Svédországgal és Finnországgal a NATO-csatlakozásról, Peszkov azt hangoztatta, hogy

„A NATO nem a fejlődés intézménye. A NATO a konfrontáció eszköze. Ezt a szövetséget ilyennek találták ki, ilyennek tervezték, ilyennek valósították meg, így fejlődik és működik” – fogalmazott a szóvivő. Peszkov azt mondta, hogy Washingtonnal ellentétben Moszkva nem kíván „fenyegetéseket és ultimátumokat szórni” az Egyesült Államokkal és a NATO-val folytatott tárgyalások alatt és csak a lezárásuk után kívánja értékelni őket. A szóvivő szerint az orosz fél nem az erő pozíciójából tárgyal, és álláspontja szerint nincs helye az ultimátumoknak. Mindemellett megjegyezte, hogy

„A helyzet egyszerűen olyan kritikus határhoz érkezett a páneurópai biztonság és hazánk nemzeti érdekei szempontjából, amelyek Európa és az európai biztonsági architektúra elidegeníthetetlen részét képezik, hogy sajnos nem késlekedhetünk tovább, és konkrét választ kell adnunk az általunk megfogalmazott aggodalmakra” – mondta a szóvivő.

Csütörtökön Bécsben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Állandó Tanácsa fogja megvitatni az orosz fél kívánságait, amelyek értelmében a NATO-nak le kellene állítania az újabb tagállamok felvételét, és a katonai infrastruktúráját vissza kellene bontania az 1997-es – vagyis a keleti bővítés kezdete előtti – szintre.