
Fotó: Rompres
2007. november 01., 00:002007. november 01., 00:00
A hihetetlennek tûnõ halmazati büntetés úgy lehetséges, hogy a bíróság külön bûncselekményként értékelte minden egyes áldozat meggyilkolását, és ugyanígy járt el a sebesültek esetében is. A halálos áldozatokért 30 év, míg a sérültekért 18 év börtön volt a büntetés. A spanyol törvények értelmében viszont egy személy legtöbb 40 évet ülhet börtönben. A merénylet, amelynek során az elkövetõk tíz pokolgépet robbantottak fel, 191 halálos áldozatot követelt, a sérültek száma pedig meghaladta az 1800-at. A bíróság ugyanakkor felmentette az egyik feltételezett szervezõt, Oszman Rabeit, aki „Egyiptomi Mohamed\" néven vált ismertté. Rabeit Olaszországban fogták el, s ugyanott el is ítélték nemzetközi terrorista szervezethez való tartozás vádjával. A két másik, szervezõként számon tartott vádlott, a marokkói Juszef Belhadzs és Haszán al-Haszki 20 évnél kevesebb börtönbüntetést kapott szintén terrorista szervezethez való tartozás miatt. Az összesen 28 vádlottból hetet mentett fel a madridi bíróság. A vádlottak közül 19 arab és nagy részük marokkói illetõségû, kilencen pedig spanyolok. Mindnyájan ártatlannak vallották magukat a teljes per során, sõt 14-en éhségsztrájkba kezdtek a vádak elleni tiltakozásként. Az ítélõszéki határozat szerint a merényletek áldozatai 30 ezertõl 1,5 millió euróig terjedõ kárpótlást kapnak. A robbantásnak 16 román áldozata is volt. Javier Gomez Bermudez bíró az ítéletek kihirdetése elõtt leszögezte: nincs semmi bizonyíték arra, hogy az al-Kaida ihletésû merényletekhez köze lett volna a Baszkföld Haza és Szabadság (ETA) szélsõséges baszk szakadár szervezetnek. Annak idején a kormány elõször az ETA-t vádolta a terrortámadás-sorozattal, és ez a parlamenti választások elvesztésébe került. A közvélemény szerint a José Maria Aznar vezette néppárti kormány így próbálta elterelni a figyelmet az iraki háborús részvételrõl. Hírösszefoglaló
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.