
Fotó: Rompres
2007. november 01., 00:002007. november 01., 00:00
A hihetetlennek tûnõ halmazati büntetés úgy lehetséges, hogy a bíróság külön bûncselekményként értékelte minden egyes áldozat meggyilkolását, és ugyanígy járt el a sebesültek esetében is. A halálos áldozatokért 30 év, míg a sérültekért 18 év börtön volt a büntetés. A spanyol törvények értelmében viszont egy személy legtöbb 40 évet ülhet börtönben. A merénylet, amelynek során az elkövetõk tíz pokolgépet robbantottak fel, 191 halálos áldozatot követelt, a sérültek száma pedig meghaladta az 1800-at. A bíróság ugyanakkor felmentette az egyik feltételezett szervezõt, Oszman Rabeit, aki „Egyiptomi Mohamed\" néven vált ismertté. Rabeit Olaszországban fogták el, s ugyanott el is ítélték nemzetközi terrorista szervezethez való tartozás vádjával. A két másik, szervezõként számon tartott vádlott, a marokkói Juszef Belhadzs és Haszán al-Haszki 20 évnél kevesebb börtönbüntetést kapott szintén terrorista szervezethez való tartozás miatt. Az összesen 28 vádlottból hetet mentett fel a madridi bíróság. A vádlottak közül 19 arab és nagy részük marokkói illetõségû, kilencen pedig spanyolok. Mindnyájan ártatlannak vallották magukat a teljes per során, sõt 14-en éhségsztrájkba kezdtek a vádak elleni tiltakozásként. Az ítélõszéki határozat szerint a merényletek áldozatai 30 ezertõl 1,5 millió euróig terjedõ kárpótlást kapnak. A robbantásnak 16 román áldozata is volt. Javier Gomez Bermudez bíró az ítéletek kihirdetése elõtt leszögezte: nincs semmi bizonyíték arra, hogy az al-Kaida ihletésû merényletekhez köze lett volna a Baszkföld Haza és Szabadság (ETA) szélsõséges baszk szakadár szervezetnek. Annak idején a kormány elõször az ETA-t vádolta a terrortámadás-sorozattal, és ez a parlamenti választások elvesztésébe került. A közvélemény szerint a José Maria Aznar vezette néppárti kormány így próbálta elterelni a figyelmet az iraki háborús részvételrõl. Hírösszefoglaló
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.