Fotó: Rompres
2007. november 01., 00:002007. november 01., 00:00
A hihetetlennek tûnõ halmazati büntetés úgy lehetséges, hogy a bíróság külön bûncselekményként értékelte minden egyes áldozat meggyilkolását, és ugyanígy járt el a sebesültek esetében is. A halálos áldozatokért 30 év, míg a sérültekért 18 év börtön volt a büntetés. A spanyol törvények értelmében viszont egy személy legtöbb 40 évet ülhet börtönben. A merénylet, amelynek során az elkövetõk tíz pokolgépet robbantottak fel, 191 halálos áldozatot követelt, a sérültek száma pedig meghaladta az 1800-at. A bíróság ugyanakkor felmentette az egyik feltételezett szervezõt, Oszman Rabeit, aki „Egyiptomi Mohamed\" néven vált ismertté. Rabeit Olaszországban fogták el, s ugyanott el is ítélték nemzetközi terrorista szervezethez való tartozás vádjával. A két másik, szervezõként számon tartott vádlott, a marokkói Juszef Belhadzs és Haszán al-Haszki 20 évnél kevesebb börtönbüntetést kapott szintén terrorista szervezethez való tartozás miatt. Az összesen 28 vádlottból hetet mentett fel a madridi bíróság. A vádlottak közül 19 arab és nagy részük marokkói illetõségû, kilencen pedig spanyolok. Mindnyájan ártatlannak vallották magukat a teljes per során, sõt 14-en éhségsztrájkba kezdtek a vádak elleni tiltakozásként. Az ítélõszéki határozat szerint a merényletek áldozatai 30 ezertõl 1,5 millió euróig terjedõ kárpótlást kapnak. A robbantásnak 16 román áldozata is volt. Javier Gomez Bermudez bíró az ítéletek kihirdetése elõtt leszögezte: nincs semmi bizonyíték arra, hogy az al-Kaida ihletésû merényletekhez köze lett volna a Baszkföld Haza és Szabadság (ETA) szélsõséges baszk szakadár szervezetnek. Annak idején a kormány elõször az ETA-t vádolta a terrortámadás-sorozattal, és ez a parlamenti választások elvesztésébe került. A közvélemény szerint a José Maria Aznar vezette néppárti kormány így próbálta elterelni a figyelmet az iraki háborús részvételrõl. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Látogatottsági adatok