Fotó: Rompres
2007. november 01., 00:002007. november 01., 00:00
A hihetetlennek tûnõ halmazati büntetés úgy lehetséges, hogy a bíróság külön bûncselekményként értékelte minden egyes áldozat meggyilkolását, és ugyanígy járt el a sebesültek esetében is. A halálos áldozatokért 30 év, míg a sérültekért 18 év börtön volt a büntetés. A spanyol törvények értelmében viszont egy személy legtöbb 40 évet ülhet börtönben. A merénylet, amelynek során az elkövetõk tíz pokolgépet robbantottak fel, 191 halálos áldozatot követelt, a sérültek száma pedig meghaladta az 1800-at. A bíróság ugyanakkor felmentette az egyik feltételezett szervezõt, Oszman Rabeit, aki „Egyiptomi Mohamed\" néven vált ismertté. Rabeit Olaszországban fogták el, s ugyanott el is ítélték nemzetközi terrorista szervezethez való tartozás vádjával. A két másik, szervezõként számon tartott vádlott, a marokkói Juszef Belhadzs és Haszán al-Haszki 20 évnél kevesebb börtönbüntetést kapott szintén terrorista szervezethez való tartozás miatt. Az összesen 28 vádlottból hetet mentett fel a madridi bíróság. A vádlottak közül 19 arab és nagy részük marokkói illetõségû, kilencen pedig spanyolok. Mindnyájan ártatlannak vallották magukat a teljes per során, sõt 14-en éhségsztrájkba kezdtek a vádak elleni tiltakozásként. Az ítélõszéki határozat szerint a merényletek áldozatai 30 ezertõl 1,5 millió euróig terjedõ kárpótlást kapnak. A robbantásnak 16 román áldozata is volt. Javier Gomez Bermudez bíró az ítéletek kihirdetése elõtt leszögezte: nincs semmi bizonyíték arra, hogy az al-Kaida ihletésû merényletekhez köze lett volna a Baszkföld Haza és Szabadság (ETA) szélsõséges baszk szakadár szervezetnek. Annak idején a kormány elõször az ETA-t vádolta a terrortámadás-sorozattal, és ez a parlamenti választások elvesztésébe került. A közvélemény szerint a José Maria Aznar vezette néppárti kormány így próbálta elterelni a figyelmet az iraki háborús részvételrõl. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok