NATO-csúcsértekezlet

A partnerség bővítése változást jelent a NATO politikájában. Korábban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és különösen Hollandia ragaszkodott ahhoz, hogy Szerbia és Bosznia-Hercegovina bizonyítsa be, mindent megtesz az 1992–1995-ös boszniai háborúban elkövetett háborús bűnökkel vádolt személyek felkutatására. A két országtól a rigai találkozón is kérték, hogy fokozottan működjenek együtt a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnöket vizsgáló ENSZ-törvényszékkel. Magyarország volt az egyik fő szószólója annak, hogy a NATO-tagságra aspiráló Horvátország, Macedónia és Albánia, illetve a békepartnerségre jelentkezett Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina meghívást kapjon a szövetségbe, és a partnerségbe. Borisz Tadics szerb elnök üdvözölte, hogy Szerbiát is felveszik  a katonai szövetség békepartnerségi programjába, azonban hangsúlyozta, hogy ezzel még nem rendeződött a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (NT) való szerb együttműködés kérdése. Carla Del Ponte hágai főügyész azonban sajnálkozással vette tudomásul a NATO vezetőinek döntését. Anton Nyikiforov, a hágai főügyész szóvivője elmondta: úgy tűnik, mintha egyenesen díjaznák azt, hogy Belgrád nem működik együtt maradéktalanul a főügyésszel. Szerbiával szemben az volt a legfőbb követelés, hogy fogja el és adja ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai népirtás és Szarajevó ostroma miatt vád alá helyezett volt boszniai szerb hadseregparancsnokot, Ratko Mladicsot. Ugyanez a feltétel akadályozza Belgrád társulási tárgyalásainak folytatását az Európai Unióval.
A rigai csúcstalálkozón teljesen harcra képesnek nyilvánították a katonai szövetség új „elithaderejét”, a NATO Reagáló Erőt (NRF). A mintegy 25 ezer fős, saját légierővel és haditengerészettel rendelkező alakulat létrehozásáról a NATO 2002-es prágai csúcsértekezletén döntöttek a tagállamok.
Magyarországi látogatásán Dmitro Tkacs  ukrán nagykövet Kijev NATO-csatlakozási szándékáról beszélt. Mint elmondta, Ukrajna leghamarabb 3–5 év múlva válhat a NATO tagjává, ugyanis jelenleg a lakosság mindössze 30–35 százaléka támogatja az integrációt. A diplomata hangsúlyozta, Ukrajnában erőteljes NATO-ellenes propagandát folytatnak az egykori kommunista párthoz kötődő erők.
A rigai csúcsértekezleten Traian Bãsescu államfő megerősítette, Romániának szándékában áll a 2008-as NATO-csúcstalálkozó megrendezése, valós eséllyel azonban erre Portugália pályázik, ugyanis Lisszabon most átengedte a csúcsértekezlet megrendezését Lettországnak.