2011. október 10., 07:392011. október 10., 07:39
Az, hogy Washington Bukarestet választotta, nem csupán az ország kedvező fekvésének tudható be – emlékezetes, hogy a 2004-es NATO-csatlakozás annak köszönhető, hogy az Egyesült Államok háborút indított Afganisztánban és Irakban, ehhez pedig szüksége volt a közel-keleti régióhoz közel fekvő európai szövetségesre. Bukarest azóta is hálás azért, hogy befogadták, és talán nem túlzás kijelenteni, hogy jelenleg Románia Amerika leglojálisabb európai partnere – emiatt még konfliktusba is került a nyugat-európai tagállamokkal. A rakétarendszer ide telepítésével az Egyesült Államok még szorosabbra fűzi ezt a viszonyt, továbbra is biztosítva a korlátlan bukaresti lojalitást.
Băsescu román államfő ugyanis szeretné Romániát regionális középhatalmi státusban látni, a washingtoni döntés pedig valamelyest hozzájárulhat ezen imázs kialakításához. Fölmerült ugyanakkor, hogy Amerika az egyre inkább önálló politikát folytató és a regionális hatalmi státushoz szükséges gazdasági és katonai infrastruktúrával is rendelkező Törökország helyett keres új szövetségest. Ez azonban vélhetően nem így van – igaz ugyan, hogy Ankara egyre markánsabb véleményt képvisel például Izrael kérdésében, és igyekszik befolyást szerezni az arab világban, de ezt úgy kívánja elérni, hogy demokratikus átalakításra buzdítja az arab országokat, és jelenleg már csak ezért sem tűnik életszerűnek, hogy súlyos konfliktusba keveredne Washingtonnal. A rakétapajzs Romániába telepítésének ugyanakkor árnyoldalai is vannak. Oroszország ismét megerősödőben, már csak presztízsokokból sem nézi jó szemmel, hogy érdekszférája közelében amerikai rakétákat telepítenek. A komolyabb gond azonban az, hogy Románia túlságosan is elkötelezi vele magát egy olyan projektben, amelyet még az európai partnerek egy része is fölöslegesnek tart. Közben pedig még mindig nem tudni, mi is a kommunista blokk összeomlása után ellenség nélkül maradt NATO pontos célja és szerepe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gyártó- és raktárépületek sérültek meg a dél-oroszországi rosztovi régiót ért ukrán dróntámadás következtében pénteken, míg az oroszok ukrajnai infrastrukturális létesítményeket bombáztak.
A XIV. Leó pápán elvégzett rutinvizsgálatok eredményei megfelelnek az előírtnak, a mellkasröntgen a megoperált tüdő jó ütemű felépülését mutatja – közölték az egyházfőt követő orvoscsoport vezetői csütörtökön.
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Látogatottsági adatok