Fotó: Rompres
2007. november 19., 00:002007. november 19., 00:00
A Koszovóban eddig megtartott négy (két parlamenti és két helyhatósági) választáson még sosem volt ilyen csekély a voksolási hajlandóság. A négy évvel ezelõtti parlamenti választásra például a szavazásra jogosultak 53 százaléka ment el.
A választásra jogosultak nem egészen tíz százalékát kitevõ szerbek bojkottja gyakorlatilag teljes volt. Északon, ahol mintegy negyven százalékuk egy tömbben él, egy-két, a helyi és a belgrádi vezetõk tiltásával dacoló ember ment csak el szavazni, de a délen albán többségtõl körülvéve, kis enklávékban élõ szerbek közül is legfeljebb 3 százalék szavazott. A szerbek távolmaradása az urnáktól nem változtat azon a tényen, hogy a 120 tagú parlamentben 10 hely biztosított számukra. Ezeket végsõ soron úgy is be lehet tölteni, hogy az ENSZ-közigazgatás, az UNMIK vezetõje kijelöli a képviselõket – például azok közül, akik a parlamenti választásra állított 8 szerb listán szerepeltek.
Az egykori gerillaparancsnokból politikussá lett Thaqi Koszovói Demokratikus Pártjának (PDK) valószínû gyõzelme egy korszak végét jelenti: tizennyolc év után megszûnik a legerõsebb politikai erõ lenni a koszovói függetlenség apostola, Ibrahim Rugova által alapított Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK).
A választási bizottság hivatalos részeredményeire egyelõre várni kell, de a koszovói nem kormányzati szervezetek Valós Demokrácia nevû szövetségének bejelentése szerint a PDK a voksok mintegy 34 százalékát szerezte meg, míg az LDK-t a szavazók 22 százaléka választotta.
Kettõjüknek biztos abszolút többsége van a parlament 100 tagú albán részében. Mivel más módon nem juthatnak biztos fölényhez (akikkel megteremthetnék, azokkal a pártokkal nem akarnak szövetkezni, akikkel pedig összefognának, azok nem elég erõsek), a legvalószínûbb az, hogy nagykoalíciót alkotnak. Bár a választási kampányban igen heves küzdelmet vívtak, sokszor dühödten támadták egymást, már a szombati voksolás elõtt kiszivárgott annak a híre, hogy vezetõik a színfalak mögött megegyeztek a közös kormányalakításban.
Erre sürgeti õket az a körülmény is, hogy december 10-én, a közvetítõk jelentésének elkészültével valószínûleg lezárulnak a Koszovó jövõjérõl folytatott tárgyalások. Abban, hogy a dél-szerbiai tartománynak függetlenné kell válnia, s minden megoldás, amely ennél kevesebbet ad, elfogadhatatlan, csaknem minden koszovói politikai erõ egyetért.
Egyöntetûen vallják azt is, hogy a függetlenséget szükség esetén egyoldalúan is ki kell kiáltani, s csak abban van köztük különbség, hogy ezt mikorra idõzítsék. A miniszterelnöki tisztség várományosa, Hasim Thaqi annak a híve, hogy ez minél hamarabb bekövetkezzen.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Látogatottsági adatok