Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Az Európai Bizottság több millió euró összegű kártérítést megállapítását várja a belga bíróságtól az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagot gyártó brit–svéd érdekeltségű gyógyszervállalattal szemben, amennyiben a cég nem teljesíti az EU-val kötött szerződésekben foglaltakat, és nem szállítja a szükséges mennyiségű vakcinákat az uniós tagállamokba – közölték a brüsszeli testületet képviselő ügyvédek.
2021. május 27., 07:352021. május 27., 07:35
2021. május 27., 12:442021. május 27., 12:44
Az ügyben szerdán lefolytatott első tárgyaláson a bizottság jogászai felkérték a bíróságot, hogy kötelezze a gyógyszervállalatot a hiányzó adagok leszállításra. Abban az esetben, ha ez nem történik meg az EU végrehajtó testülete minden kézbesítetlen dózis vakcina után 10 euró bírságot követel – erről a testület szóvivője Stefan de Keersmaker számolt be a sajtónak. Gyártási kapacitásbeli nehézségek miatt a vállalat csak 30 millió adag oltóanyagot szállított a tagországokba az első negyedévben, az ígért 120 millió dózis helyett.
– tette hozzá a szóvivő.
Az Európai Bizottság meg nem újította meg az AstraZenecával júniusban lejáró szerződését – közölte vasárnap Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos egy nappal azután, hogy az Európai Unió jóváhagyta 1,8 milliárd adag, a Pfizer/BioNTech vállalatok által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag beszerzését
A bizottság jogi képviselet ellátó ügyvédek szerint az oltóanyaggyártó vállalat mintegy 50 millió adag vakcinát szállított az unión kívüli országba, miközben azokat az uniós tagállamokba kellett volna eljuttatnia. Ezenkívül azzal vádolják az AstraZenecát, hogy az oxfordi üzemében gyártott adagokat Nagy-Brittania számára tartja fenn.
Az Európai Unió jogi eljárást indított az AstraZeneca gyógyszergyártó vállalat ellen a koronavírus elleni oltóanyagának szállításával kapcsolatos késedelmek miatt.
A bizottság két jogi eljárást indított a nagyvállalat ellen, mindkettő célja az, hogy az AstraZeneca teljesítse az EU-val kötött előzetes oltóanyag-felvásárlásról szóló szerződésekben foglaltakat, és leszállítsa a megfelelő mennyiségű oltóanyagot az uniós tagállamokba. Az első eljárás elindítása azért szükséges, hogy a bíróság elismerje, hogy a vállalat vészhelyzet idején késedelmesen szállította le a vakcinákat az első negyedévben, míg a második esetben a testület a szerződés megsértésének megállapítását várja el a bíróságtól.
Az eddigi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a rendkívül ritkán előforduló vérrögképződés esetek ellenére az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait – közölte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pé
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Donald Trump amerikai elnök szerint sem a tűzszünet idején, sem azt követően nem kell áthaladási díjra számítani a Hormuzi-szoroson, legfeljebb az Egyesült Államok kérhet majd anyagi ellentételezést a hajózási útvonal biztonságának fenntartásáért.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Újraválasztották George Simiont, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) alelnökévé – közölte az AUR.
Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken megfosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Sas Rend címétől.
Egy amerikai tisztségviselő szerint Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff Svájcba utazik, miközben az Egyesült Államok és Irán azon dolgozik, hogy a békemegállapodásról szólü technikai tárgyalásokat újra pályára állítsák.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!