Fotó: MTI/Balázs Attila
Az Európai Unió jogi eljárást indított az AstraZeneca gyógyszergyártó vállalat ellen a koronavírus elleni oltóanyagának szállításával kapcsolatos késedelmek miatt.
2021. április 26., 17:142021. április 26., 17:14
2021. április 26., 17:172021. április 26., 17:17
Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn, a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a bizottság azért szánta rá magát a jogi lépés megtételére a tagországok nevében, mert a brit-svéd vállalat nem adott kellő időben felvilágosítást arról, miért nem tartja magát a koronavírus ellen az Oxfordi Egyetemmel közösen kifejlesztett vakcinájának szállításáról kötött szerződésekhez.
– fogalmazott.
Elmonda, az Európai Bizottság már hetekkel ezelőtt kezdett párbeszédet, valamint kért magyarázatot a gyógyszercégtől, amiért az nem tartotta be a szerződés vakcinák szállítására vonatkozó részét, illetve azért, mert nem mutatott be „megbízható” tervet az időben történő szállításra.
„Biztosítani akarjuk, hogy a megfelelő mennyiségű adag oltóanyagot, amelyekre az európai állampolgárok jogosultak, és amelyeket a szerződésben megígért, a cég mihamarabb szállítsa” – fogalmazott a szóvivő.
A gyógyszergyár, amely az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztette ki a védőoltását, az utóbbi időben egyre lejjebb vitte az előzetesen megrendelt oltóanyag mennyiségét.
Pascal Soriot, a gyógyszergyár elnök-vezérigazgatója még februárban egy uniós parlamenti meghallgatáson azt ígérte, hogy a cég növelni fogja a vakcina előállítását a második negyedévben, és felgyorsítja az Európai Uniónak szánt szállítmányokat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már január végén felszólította az AstraZeneca vezérigazgatóját az unióval kötött szerződésekben foglaltak teljesítésére és a koronavírus elleni vakcina kiszállításának felgyorsítására. A bizottság elnöke emlékeztette a vállalat vezetőségét, hogy a testület már a feltételes forgalomba hozatali engedély elnyerése előtt jelentős beruházásokkal segítette a céget annak érdekében, hogy a hivatalos jóváhagyást követően biztosítható legyen a szükséges oltóanyagmennyiség és a folyamatos szállítás.
Az okok között az is szerepel, hogy a brüsszeli testület el akarja hagyni azokat az oltóanyagokat, amelyekkel összefüggésben nagyon ritka vérrögképződéses eseteket jelentettek, továbbá bizonyos távolságot kíván tartani a vakcinaellátást gyártási problémákra hivatkozva hátráltató AstraZeneca brit-svéd vállalattól.
Az Európai Bizottság eddig az AstraZeneca (400 millió adag), a Johnson & Johnson (400 millió adag), a Pfizer/BioNTech (600 millió adag), a Moderna (460 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Sanofi-GSK (300 millió adag) vállalattal írt alá szerződést vakcinabeszerzésről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az izraeli hadsereg vasárnap több magas épületet is megtámadott Gázavárosban, miután figyelmeztette a lakosságot, hogy hagyják el a környéket. Ez volt a legújabb művelet azóta, hogy Izrael elrendelte a város teljes kiürítését.
Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap kijelentette, hogy az ukrán erők előrenyomultak a Szumi régió északi határvidéki területein, ahol az orosz csapatok hónapok óta próbálják megvetni a lábukat.
Charlie Kirk feltételezett gyilkosa „nem működik együtt” a hatóságokkal, és nem ismerte be, hogy ő követte el a gyilkosságot – nyilatkozta Spencer Cox, Utah állam kormányzója az amerikai médiának.
A bukaresti orosz nagykövetség alaptalannak minősítette a román hatóságok tiltakozását egy orosz drón román légtérbe való behatolása miatt, azt állítva, hogy az incidens Ukrajna provokációja volt, és hogy nincs bizonyíték a jármű eredetére vonatkozóan.
Donald Trump amerikai elnök szerint az Egyesült Államoknak meg kell gyógyulnia a megosztottság okozta sebekből – az amerikai elnök erről az NBC News televízió vasárnapi politikai magazinjának adott telefoninterjúban beszélt.
Ismét berendelték az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövetét vasárnap a külügyminisztériumba az orosz drón által elkövetett légtérsértés ügyében – közölte a román külügyi tárca.
Döntő hatása lesz a diaszpóra szavazatainak a szeptember 28-i moldovai parlamenti választásokon a Moldovai Köztársaság jövőjére és Románia biztonságára – állapította meg vasárnap egy Facebook-bejegyzésben Traian Băsescu.
A Katarban élő Hamász-vezetők akadályozzák a tűzszüneti megállapodás megkötését és a túszok szabadon bocsátását, és eltávolításuk lerövidítené a gázai konfliktust – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
Az orosz drónok lengyel légtérbe való behatolása „elfogadhatatlan” – jelentette ki szombaton Marco Rubio amerikai külügyminiszter, hozzátetéve, hogy továbbra sem világos, hogy Moszkva szándékosan küldte-e a drónokat a NATO-tagállam területére.
Több mint százezren vonultak utcára szombaton London belvárosában Tommy Robinson jobboldali aktivista „Unite the Kingdom” nevű demonstrációján, ahol a szólásszabadság és a bevándorlásellenes álláspontok kerültek középpontba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!