Fotó: MTI/Balázs Attila
Az Európai Unió jogi eljárást indított az AstraZeneca gyógyszergyártó vállalat ellen a koronavírus elleni oltóanyagának szállításával kapcsolatos késedelmek miatt.
2021. április 26., 17:142021. április 26., 17:14
2021. április 26., 17:172021. április 26., 17:17
Stefan De Keersmaecker, az Európai Bizottság illetékes szóvivője hétfőn, a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a bizottság azért szánta rá magát a jogi lépés megtételére a tagországok nevében, mert a brit-svéd vállalat nem adott kellő időben felvilágosítást arról, miért nem tartja magát a koronavírus ellen az Oxfordi Egyetemmel közösen kifejlesztett vakcinájának szállításáról kötött szerződésekhez.
– fogalmazott.
Elmonda, az Európai Bizottság már hetekkel ezelőtt kezdett párbeszédet, valamint kért magyarázatot a gyógyszercégtől, amiért az nem tartotta be a szerződés vakcinák szállítására vonatkozó részét, illetve azért, mert nem mutatott be „megbízható” tervet az időben történő szállításra.
„Biztosítani akarjuk, hogy a megfelelő mennyiségű adag oltóanyagot, amelyekre az európai állampolgárok jogosultak, és amelyeket a szerződésben megígért, a cég mihamarabb szállítsa” – fogalmazott a szóvivő.
A gyógyszergyár, amely az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztette ki a védőoltását, az utóbbi időben egyre lejjebb vitte az előzetesen megrendelt oltóanyag mennyiségét.
Pascal Soriot, a gyógyszergyár elnök-vezérigazgatója még februárban egy uniós parlamenti meghallgatáson azt ígérte, hogy a cég növelni fogja a vakcina előállítását a második negyedévben, és felgyorsítja az Európai Uniónak szánt szállítmányokat.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már január végén felszólította az AstraZeneca vezérigazgatóját az unióval kötött szerződésekben foglaltak teljesítésére és a koronavírus elleni vakcina kiszállításának felgyorsítására. A bizottság elnöke emlékeztette a vállalat vezetőségét, hogy a testület már a feltételes forgalomba hozatali engedély elnyerése előtt jelentős beruházásokkal segítette a céget annak érdekében, hogy a hivatalos jóváhagyást követően biztosítható legyen a szükséges oltóanyagmennyiség és a folyamatos szállítás.
Az okok között az is szerepel, hogy a brüsszeli testület el akarja hagyni azokat az oltóanyagokat, amelyekkel összefüggésben nagyon ritka vérrögképződéses eseteket jelentettek, továbbá bizonyos távolságot kíván tartani a vakcinaellátást gyártási problémákra hivatkozva hátráltató AstraZeneca brit-svéd vállalattól.
Az Európai Bizottság eddig az AstraZeneca (400 millió adag), a Johnson & Johnson (400 millió adag), a Pfizer/BioNTech (600 millió adag), a Moderna (460 millió adag), a CureVac (405 millió adag) és a Sanofi-GSK (300 millió adag) vállalattal írt alá szerződést vakcinabeszerzésről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Donald Trump amerikai elnök szerint sem a tűzszünet idején, sem azt követően nem kell áthaladási díjra számítani a Hormuzi-szoroson, legfeljebb az Egyesült Államok kérhet majd anyagi ellentételezést a hajózási útvonal biztonságának fenntartásáért.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Újraválasztották George Simiont, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) alelnökévé – közölte az AUR.
Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken megfosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Sas Rend címétől.
Egy amerikai tisztségviselő szerint Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff Svájcba utazik, miközben az Egyesült Államok és Irán azon dolgozik, hogy a békemegállapodásról szólü technikai tárgyalásokat újra pályára állítsák.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!