
Egy hónapja zajlik a háború Ukrajnában
Fotó: Facebook/ДСНС України
Izrael nem adja el az NSO Pegasus nevű kémprogramját Ukrajnának, mert tart Oroszország haragjától – jelentette a Maárív című újság hírportálja.
2022. március 24., 10:042022. március 24., 10:04
2022. március 24., 10:062022. március 24., 10:06
A Maáriv brit és amerikai sajtóforrásokat idézve úgy tudja, Ukrajna 2019 óta nyomást gyakorolt Izraelre, hogy megvásárolhassa az NSO-kémszoftverét, de ezt Jeruzsálem megtagadta. Az ukrajnai orosz invázió 28. napján pedig Izrael ismét megtiltotta Ukrajnának a „Pegasus” kémprogram beszerzését, mert attól fél, hogy eladásával magára haragítaná Oroszországot.
Kijevben úgy vélik, hogy az Egyesült Államok kormánya támogatja Ukrajna erőfeszítéseit a Pegasus megszerzésére. Más források szerint Izrael döntése azt tükrözi, hogy „nem hajlandó feldühíteni Oroszországot”, ugyanis Moszkva szoros titkosszolgálati kapcsolatban áll Izraellel. Ukrajna az orosz telefonszámokra összpontosítana a Pegasus alkalmazásánál, és ez az orosz titkosszolgálatok szemében ellenük szóló agressziónak minősülne.
– közölte válaszában az izraeli védelmi minisztérium.
Izrael engedélyezi a kibertermékek exportját, de csak kormányzati szervek számára, törvényes használatra, és csak a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem megelőzése és felgöngyölítése céljából, felhasználói nyilatkozatok szerint – tették hozzá.
– nyilatkozta Mihail Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes a kérdésről.
„De hadd ismételjem meg, hogy van elég képességünk a folytatáshoz és a győzelemhez, és új eszközökkel is gyarapodunk, köztük fejlett eszközökkel is minden nap” – tette hozzá.
Naftali Bennett izraeli kormányfő mindeddig tartózkodott attól, hogy elítélje Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt, és az ismételt kérések ellenére sem küldtek fegyvereket és védelmi eszközöket Ukrajnába. Jeruzsálem szerint az ország biztonsága érdekében létkérdés, hogy lecsaphassanak az Irán támogatta erőkre Szíriában.

Huszonkilencedik napja tart a háború Ukrajnában, az ukrán hadsereg csütörtök reggeli műveleti jelentése szerint az orosz erők továbbra is Kijev, Csernyihiv és Harkiv régióira összpontosítanak.
Mindezt Boris Johnson brit miniszterelnök jelenti be a hét vezető ipari hatalom (G7) és a NATO csütörtöki csúcstalálkozóján Brüsszelben. A londoni miniszterelnöki hivatal előzetes csütörtöki ismertetése szerint
Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).
Fotó: Facebook/Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS
– áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.
A brit külügyminisztérium mindemellett 4,1 millió font pótlólagos sürgősségi finanszírozást nyújt a BBC közszolgálati médiatársaság külföldre sugárzó világszolgálatának, a BBC World Service-nek is a térségbe irányuló ukrán és orosz nyelvű tartalomszolgáltatás támogatására.
Dominic Raab brit igazságügy-miniszter elnökletével ugyancsak csütörtökön több ország igazságügyi és külügyminiszterei üléseznek Hágában, hogy összehangolják a holland városban működő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények felderítésére indított vizsgálatok támogatását.
Raab a Downing Street tájékoztatása szerint a hágai ülésen további egymillió fontos brit finanszírozást jelent be az ICC számára, emellett felajánlja, hogy a londoni rendőrség háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas katonái segítséget nyújtanak a hágai bíróságnak.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!