Egy hónapja zajlik a háború Ukrajnában
Fotó: Facebook/ДСНС України
Izrael nem adja el az NSO Pegasus nevű kémprogramját Ukrajnának, mert tart Oroszország haragjától – jelentette a Maárív című újság hírportálja.
2022. március 24., 10:042022. március 24., 10:04
2022. március 24., 10:062022. március 24., 10:06
A Maáriv brit és amerikai sajtóforrásokat idézve úgy tudja, Ukrajna 2019 óta nyomást gyakorolt Izraelre, hogy megvásárolhassa az NSO-kémszoftverét, de ezt Jeruzsálem megtagadta. Az ukrajnai orosz invázió 28. napján pedig Izrael ismét megtiltotta Ukrajnának a „Pegasus” kémprogram beszerzését, mert attól fél, hogy eladásával magára haragítaná Oroszországot.
Kijevben úgy vélik, hogy az Egyesült Államok kormánya támogatja Ukrajna erőfeszítéseit a Pegasus megszerzésére. Más források szerint Izrael döntése azt tükrözi, hogy „nem hajlandó feldühíteni Oroszországot”, ugyanis Moszkva szoros titkosszolgálati kapcsolatban áll Izraellel. Ukrajna az orosz telefonszámokra összpontosítana a Pegasus alkalmazásánál, és ez az orosz titkosszolgálatok szemében ellenük szóló agressziónak minősülne.
– közölte válaszában az izraeli védelmi minisztérium.
Izrael engedélyezi a kibertermékek exportját, de csak kormányzati szervek számára, törvényes használatra, és csak a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem megelőzése és felgöngyölítése céljából, felhasználói nyilatkozatok szerint – tették hozzá.
– nyilatkozta Mihail Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes a kérdésről.
„De hadd ismételjem meg, hogy van elég képességünk a folytatáshoz és a győzelemhez, és új eszközökkel is gyarapodunk, köztük fejlett eszközökkel is minden nap” – tette hozzá.
Naftali Bennett izraeli kormányfő mindeddig tartózkodott attól, hogy elítélje Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt, és az ismételt kérések ellenére sem küldtek fegyvereket és védelmi eszközöket Ukrajnába. Jeruzsálem szerint az ország biztonsága érdekében létkérdés, hogy lecsaphassanak az Irán támogatta erőkre Szíriában.
Huszonkilencedik napja tart a háború Ukrajnában, az ukrán hadsereg csütörtök reggeli műveleti jelentése szerint az orosz erők továbbra is Kijev, Csernyihiv és Harkiv régióira összpontosítanak.
Mindezt Boris Johnson brit miniszterelnök jelenti be a hét vezető ipari hatalom (G7) és a NATO csütörtöki csúcstalálkozóján Brüsszelben. A londoni miniszterelnöki hivatal előzetes csütörtöki ismertetése szerint
Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).
Fotó: Facebook/Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS
– áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.
A brit külügyminisztérium mindemellett 4,1 millió font pótlólagos sürgősségi finanszírozást nyújt a BBC közszolgálati médiatársaság külföldre sugárzó világszolgálatának, a BBC World Service-nek is a térségbe irányuló ukrán és orosz nyelvű tartalomszolgáltatás támogatására.
Dominic Raab brit igazságügy-miniszter elnökletével ugyancsak csütörtökön több ország igazságügyi és külügyminiszterei üléseznek Hágában, hogy összehangolják a holland városban működő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények felderítésére indított vizsgálatok támogatását.
Raab a Downing Street tájékoztatása szerint a hágai ülésen további egymillió fontos brit finanszírozást jelent be az ICC számára, emellett felajánlja, hogy a londoni rendőrség háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas katonái segítséget nyújtanak a hágai bíróságnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!