Egy hónapja zajlik a háború Ukrajnában
Fotó: Facebook/ДСНС України
Izrael nem adja el az NSO Pegasus nevű kémprogramját Ukrajnának, mert tart Oroszország haragjától – jelentette a Maárív című újság hírportálja.
2022. március 24., 10:042022. március 24., 10:04
2022. március 24., 10:062022. március 24., 10:06
A Maáriv brit és amerikai sajtóforrásokat idézve úgy tudja, Ukrajna 2019 óta nyomást gyakorolt Izraelre, hogy megvásárolhassa az NSO-kémszoftverét, de ezt Jeruzsálem megtagadta. Az ukrajnai orosz invázió 28. napján pedig Izrael ismét megtiltotta Ukrajnának a „Pegasus” kémprogram beszerzését, mert attól fél, hogy eladásával magára haragítaná Oroszországot.
Kijevben úgy vélik, hogy az Egyesült Államok kormánya támogatja Ukrajna erőfeszítéseit a Pegasus megszerzésére. Más források szerint Izrael döntése azt tükrözi, hogy „nem hajlandó feldühíteni Oroszországot”, ugyanis Moszkva szoros titkosszolgálati kapcsolatban áll Izraellel. Ukrajna az orosz telefonszámokra összpontosítana a Pegasus alkalmazásánál, és ez az orosz titkosszolgálatok szemében ellenük szóló agressziónak minősülne.
– közölte válaszában az izraeli védelmi minisztérium.
Izrael engedélyezi a kibertermékek exportját, de csak kormányzati szervek számára, törvényes használatra, és csak a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem megelőzése és felgöngyölítése céljából, felhasználói nyilatkozatok szerint – tették hozzá.
– nyilatkozta Mihail Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes a kérdésről.
„De hadd ismételjem meg, hogy van elég képességünk a folytatáshoz és a győzelemhez, és új eszközökkel is gyarapodunk, köztük fejlett eszközökkel is minden nap” – tette hozzá.
Naftali Bennett izraeli kormányfő mindeddig tartózkodott attól, hogy elítélje Oroszországot az Ukrajna elleni agresszió miatt, és az ismételt kérések ellenére sem küldtek fegyvereket és védelmi eszközöket Ukrajnába. Jeruzsálem szerint az ország biztonsága érdekében létkérdés, hogy lecsaphassanak az Irán támogatta erőkre Szíriában.
Huszonkilencedik napja tart a háború Ukrajnában, az ukrán hadsereg csütörtök reggeli műveleti jelentése szerint az orosz erők továbbra is Kijev, Csernyihiv és Harkiv régióira összpontosítanak.
Mindezt Boris Johnson brit miniszterelnök jelenti be a hét vezető ipari hatalom (G7) és a NATO csütörtöki csúcstalálkozóján Brüsszelben. A londoni miniszterelnöki hivatal előzetes csütörtöki ismertetése szerint
Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS).
Fotó: Facebook/Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS
– áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.
A brit külügyminisztérium mindemellett 4,1 millió font pótlólagos sürgősségi finanszírozást nyújt a BBC közszolgálati médiatársaság külföldre sugárzó világszolgálatának, a BBC World Service-nek is a térségbe irányuló ukrán és orosz nyelvű tartalomszolgáltatás támogatására.
Dominic Raab brit igazságügy-miniszter elnökletével ugyancsak csütörtökön több ország igazságügyi és külügyminiszterei üléseznek Hágában, hogy összehangolják a holland városban működő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények felderítésére indított vizsgálatok támogatását.
Raab a Downing Street tájékoztatása szerint a hágai ülésen további egymillió fontos brit finanszírozást jelent be az ICC számára, emellett felajánlja, hogy a londoni rendőrség háborús bűncselekmények kivizsgálására szakosodott ügyosztálya és a brit fegyveres erők hírszerzési anyagok összegyűjtésében jártas katonái segítséget nyújtanak a hágai bíróságnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!