
Fotó: Rompres
2008. február 15., 00:002008. február 15., 00:00
Hangsúlyozta: Oroszország egyetlen országgal sem akar konfrontálódni, és alaptalan feltételezés, hogy fel akarná támasztani a hidegháborút. Nem érdeke a konfrontáció, mert saját fejlődésére akar összpontosítani. Gazdasági és katonai téren gyarapodó lehetőségei azonban módot adnak arra, hogy határozottabban védje nemzeti érdekeit – mondta. Koszovó ügyében kettős mérce helyett egységes megítélést követelt minden hasonló konfliktust illetően. Kijelentette: Koszovó függetlenségének elismerése erkölcstelen és jogszerűtlen. Az államok területi épségét alapvető elvként rögzíti a nemzetközi jog, Koszovó esetében pedig az ENSZ BT 1244-es határozata is szavatolja Szerbia területi épségét. Nem mondta meg, mit tesz Oroszország a függetlenség kikiáltása és elismerése esetén, de Abháziára utalva kijelentette: nem feltétlenül követi a rossz példát. Washington és Moszkva Putyin szerint az elnökváltástól függetlenül továbbra is pozitív, de legalábbis partneri párbeszédet folytat majd, mert erre szorítják mindkét ország vezetését az alapvető nemzeti érdekek. „Egyikük sem tud a másik nélkül olyan globális kihívásokkal megbirkózni, mint a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek, illetve a szegénység vagy a fertőző betegségek terjedése” – mondta. Oroszország Kínához fűződő, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatait a világ stratégiai stabilitása legfontosabb tényezőjének minősítette. Az orosz belpolitikáról szólva védelmébe vette a választási törvény sokat bírált passzusait – a bejutási küszöb 7 százalékra emelését és a pártok bejegyzésének 50 ezer taghoz kötését –, melyek szerinte beváltak, és kedvező hatással vannak a politikai rendszer fejlődésére. Saját tevékenységéről szólva kijelentette: kudarcot nem lát, a kitűzött célok megvalósultak, a feladatok teljesültek. Fő sikerként az egységes állam újbóli megteremtését, a gazdaság piaci alapon való újjáépítését nevezte meg, s elégedettnek érzi magát azzal, amit elnöksége nyolc éve alatt elvégzett. Határozottan megerősítette: amenynyiben Dmitrij Medvegyevet megválasztják elnöknek, ő maga miniszterelnökként dolgozik tovább a tervek megvalósításán. Elmondta: azért támogatja Medvegyevet, mert úgy tartja, kiválóan felkészült, moszkvai munkája során gazdag tapasztalatokat szerzett, tisztességes ember, és végül, mert ő személyesen megbízik benne.
Hírösszefoglaló
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.