
Fotó: Rompres
2008. február 26., 00:002008. február 26., 00:00
amelyek célja a koszovói kérdés megoldása, a bonyolult helyzetből való kilábalás. A dél-szerbiai tartomány függetlenségének egyoldalú kikiáltása nemcsak Szerbia szuverenitásának és alapvető jogainak a megsértése. Súlyos kárt okoz a nemzetközi biztonsági rendszernek s a jelenleg érvényes nemzetközi jognak, „amelyet az emberiség több mint száz év alatt hozott létre” – mondta az orosz politikus. Szerinte a Koszovó függetlenségéről hozott döntés semmiben sem egyezik a nemzetközi jog alapjaival, az ENSZ Alapokmányával, a Helsinki Záródokumentummal s az ENSZ BT 1244-es határozatával. Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása még bonyolultabbá tette a délkelet-európai helyzetet, s nemcsak a térségben, hanem a világ más, hasonló jellegű feszültségekkel terhes térségeiben is nagyon negatív következményei lehetnek. Vojiszlav Kostunica azt mondta, hogy Szerbia és Oroszország folytatja közös politikáját Szerbia területi integritásának, szuverenitásának és a nemzetközi rendnek a megvédése érdekében.
Dmitrij Medvegyev a nap folyamán Borisz Tadics szerb államfővel is találkozott, aki közölte vele, hogy Szerbia sosem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, s békés, diplomáciai és jogi eszközökkel tovább küzd jogos érdekeiért.
Ugyancsak tegnap Belgrádban aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Szerbián keresztül halad a Déli Áramlat nevű, Oroszországot Nyugat-Európával összekötő gázvezeték. Az egyezséget Alekszej Miller, az orosz állami gázipari óriás, a Gazprom vezérigazgatója és Szasa Iljics, a Srbijagas nevű szerb vállalat igazgatója írta alá.
A megállapodás annak a stratégiai egyezménynek az eredménye, amelyet január 25-én Moszkvában kötött meg az orosz és a szerb kormány az olaj- és gázipari együttműködésről. Ez előirányozza, hogy a Gazprom 400 millió euró készpénzért és legalább 500 millió eurós, 2012-ig végrehajtandó fejlesztési beruházásért megkapja a szerb állami kőolajipari vállalat, a NIS 51 százalékos tulajdonrészét.
Hírösszefoglaló
Újabb tüntetések Koszovóban
Folytatódott a szerbek tüntetéssorozata hétfőn Kosovska Mitrovicában: az etnikailag megosztott város szerb részében közel kétezren tiltakoztak Koszovó függetlensége ellen. A tüntetők szerb nemzeti zászlókat lobogtattak, transzparenseiken „Koszovó az Szerbia” felirat volt olvasható. A demonstráció ezúttal békés volt, incidens nem történt, de a résztvevők elégettek egy fényképet, amelyen Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter volt Borisz Tadics szerb elnök társaságában. Közben Brüszszelben Javier Solana és Jaap de Hoop Scheffer leszögezte: sem az Európai Unió, sem a NATO nem szándékozik visszavonulni a több mint egy hete függetlenségét kinyilvánító Koszovó szerbek lakta északi részéről.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.