
Fotó: Rompres
2008. február 26., 00:002008. február 26., 00:00
amelyek célja a koszovói kérdés megoldása, a bonyolult helyzetből való kilábalás. A dél-szerbiai tartomány függetlenségének egyoldalú kikiáltása nemcsak Szerbia szuverenitásának és alapvető jogainak a megsértése. Súlyos kárt okoz a nemzetközi biztonsági rendszernek s a jelenleg érvényes nemzetközi jognak, „amelyet az emberiség több mint száz év alatt hozott létre” – mondta az orosz politikus. Szerinte a Koszovó függetlenségéről hozott döntés semmiben sem egyezik a nemzetközi jog alapjaival, az ENSZ Alapokmányával, a Helsinki Záródokumentummal s az ENSZ BT 1244-es határozatával. Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása még bonyolultabbá tette a délkelet-európai helyzetet, s nemcsak a térségben, hanem a világ más, hasonló jellegű feszültségekkel terhes térségeiben is nagyon negatív következményei lehetnek. Vojiszlav Kostunica azt mondta, hogy Szerbia és Oroszország folytatja közös politikáját Szerbia területi integritásának, szuverenitásának és a nemzetközi rendnek a megvédése érdekében.
Dmitrij Medvegyev a nap folyamán Borisz Tadics szerb államfővel is találkozott, aki közölte vele, hogy Szerbia sosem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, s békés, diplomáciai és jogi eszközökkel tovább küzd jogos érdekeiért.
Ugyancsak tegnap Belgrádban aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Szerbián keresztül halad a Déli Áramlat nevű, Oroszországot Nyugat-Európával összekötő gázvezeték. Az egyezséget Alekszej Miller, az orosz állami gázipari óriás, a Gazprom vezérigazgatója és Szasa Iljics, a Srbijagas nevű szerb vállalat igazgatója írta alá.
A megállapodás annak a stratégiai egyezménynek az eredménye, amelyet január 25-én Moszkvában kötött meg az orosz és a szerb kormány az olaj- és gázipari együttműködésről. Ez előirányozza, hogy a Gazprom 400 millió euró készpénzért és legalább 500 millió eurós, 2012-ig végrehajtandó fejlesztési beruházásért megkapja a szerb állami kőolajipari vállalat, a NIS 51 százalékos tulajdonrészét.
Hírösszefoglaló
Újabb tüntetések Koszovóban
Folytatódott a szerbek tüntetéssorozata hétfőn Kosovska Mitrovicában: az etnikailag megosztott város szerb részében közel kétezren tiltakoztak Koszovó függetlensége ellen. A tüntetők szerb nemzeti zászlókat lobogtattak, transzparenseiken „Koszovó az Szerbia” felirat volt olvasható. A demonstráció ezúttal békés volt, incidens nem történt, de a résztvevők elégettek egy fényképet, amelyen Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter volt Borisz Tadics szerb elnök társaságában. Közben Brüszszelben Javier Solana és Jaap de Hoop Scheffer leszögezte: sem az Európai Unió, sem a NATO nem szándékozik visszavonulni a több mint egy hete függetlenségét kinyilvánító Koszovó szerbek lakta északi részéről.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.