
Fotó: Rompres
2008. február 26., 00:002008. február 26., 00:00
amelyek célja a koszovói kérdés megoldása, a bonyolult helyzetből való kilábalás. A dél-szerbiai tartomány függetlenségének egyoldalú kikiáltása nemcsak Szerbia szuverenitásának és alapvető jogainak a megsértése. Súlyos kárt okoz a nemzetközi biztonsági rendszernek s a jelenleg érvényes nemzetközi jognak, „amelyet az emberiség több mint száz év alatt hozott létre” – mondta az orosz politikus. Szerinte a Koszovó függetlenségéről hozott döntés semmiben sem egyezik a nemzetközi jog alapjaival, az ENSZ Alapokmányával, a Helsinki Záródokumentummal s az ENSZ BT 1244-es határozatával. Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása még bonyolultabbá tette a délkelet-európai helyzetet, s nemcsak a térségben, hanem a világ más, hasonló jellegű feszültségekkel terhes térségeiben is nagyon negatív következményei lehetnek. Vojiszlav Kostunica azt mondta, hogy Szerbia és Oroszország folytatja közös politikáját Szerbia területi integritásának, szuverenitásának és a nemzetközi rendnek a megvédése érdekében.
Dmitrij Medvegyev a nap folyamán Borisz Tadics szerb államfővel is találkozott, aki közölte vele, hogy Szerbia sosem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, s békés, diplomáciai és jogi eszközökkel tovább küzd jogos érdekeiért.
Ugyancsak tegnap Belgrádban aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Szerbián keresztül halad a Déli Áramlat nevű, Oroszországot Nyugat-Európával összekötő gázvezeték. Az egyezséget Alekszej Miller, az orosz állami gázipari óriás, a Gazprom vezérigazgatója és Szasa Iljics, a Srbijagas nevű szerb vállalat igazgatója írta alá.
A megállapodás annak a stratégiai egyezménynek az eredménye, amelyet január 25-én Moszkvában kötött meg az orosz és a szerb kormány az olaj- és gázipari együttműködésről. Ez előirányozza, hogy a Gazprom 400 millió euró készpénzért és legalább 500 millió eurós, 2012-ig végrehajtandó fejlesztési beruházásért megkapja a szerb állami kőolajipari vállalat, a NIS 51 százalékos tulajdonrészét.
Hírösszefoglaló
Újabb tüntetések Koszovóban
Folytatódott a szerbek tüntetéssorozata hétfőn Kosovska Mitrovicában: az etnikailag megosztott város szerb részében közel kétezren tiltakoztak Koszovó függetlensége ellen. A tüntetők szerb nemzeti zászlókat lobogtattak, transzparenseiken „Koszovó az Szerbia” felirat volt olvasható. A demonstráció ezúttal békés volt, incidens nem történt, de a résztvevők elégettek egy fényképet, amelyen Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter volt Borisz Tadics szerb elnök társaságában. Közben Brüszszelben Javier Solana és Jaap de Hoop Scheffer leszögezte: sem az Európai Unió, sem a NATO nem szándékozik visszavonulni a több mint egy hete függetlenségét kinyilvánító Koszovó szerbek lakta északi részéről.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.