
Fotó: NATO/Facebook
Az orosz erők kivonása Kijev környékéről nem jelenti azt, hogy Moszkva feladta volna törekvéseit Ukrajnában – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.
2022. április 05., 17:432022. április 05., 17:43
Stoltenberg a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a civilek ellen elkövetett tömeggyilkosság Bucsa városban háborús bűn, nemzetközi jogba ütközik és a legalapvetőbb emberi jogok semmibe vételét jelenti.
A Bucsában és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett mészárláshoz hasonló brutalitásra évtizedek óta nem volt példa Európában – húzta alá Stoltenberg. Hozzátette: a gyilkosságok teljes mértékben elfogadhatatlanok, elkövetőiket felelősségre kell vonni.
– fogalmazott.
Közölte: az orosz erők kivonása Kijev környékéről átcsoportosítást jelent és azt, hogy Moszkva nagyobb nyomás kíván helyezni Ukrajnai keleti felére, a Donyec-medence és a Krím régióira összpontosítva – hívta fel a figyelmet a NATO főtitkára, majd hozzátette: „a háború döntő szakában vagyunk”.
Kiemelte: a NATO arra számít, hogy Oroszország a következő hetekben megpróbál a Donyec-medence térségének teljes elfoglalására összpontosítani, hogy szárazföldi összeköttetést hozzon létre a 2014-ben jogtalanul elcsatolt Krímmel.
Közölte: a szövetségesek eltökéltek abban, hogy további támogatást nyújtanak Ukrajnának.
Ezek mellett kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosítanak eszközöket, mondta. A főtitkár tájékoztatása szerint a miniszterek várhatóan jóváhagyják a 2023-tól induló, új innovációs NATO-mechanizmus (DIANA) működésének részleteit.
A mechanizmus közel 60 innovációs telephelyből álló hálózatot foglal magában Európában és Észak-Amerikában, célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával, közölte.
Közölte továbbá, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagságához a jelenlegi tagországok egybehangzó támogatása szükséges. Szavai szerint most azonban az azonnali segítség nyújtására kell összpontosítani, valamint arra, hogy a szövetség miként tud támogatást nyújtani azoknak a NATO-tagságra és európai uniós tagságra aspiráló országoknak, melyek Ukrajnához hasonló helyzetbe kerülhetnek.
„Arra számítok, hogy a külügyminiszterek úgy döntenek, a NATO-nak még többet kell tennie a partnerországokért, melyek ki vannak téve az orosz fenyegetéseknek és beavatkozásoknak. Meg kell vizsgálni továbbá, mit tehet a katonai szövetség az olyan országok esetében, mint Georgia vagy Bosznia-Hercegovina” – fogalmazott.
Stoltenberg végezetül közölte, hogy a tanácskozáshoz csütörtökön, videókapcsolaton keresztül Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
szóljon hozzá!