Fotó: NATO/Facebook
Az orosz erők kivonása Kijev környékéről nem jelenti azt, hogy Moszkva feladta volna törekvéseit Ukrajnában – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.
2022. április 05., 17:432022. április 05., 17:43
Stoltenberg a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a civilek ellen elkövetett tömeggyilkosság Bucsa városban háborús bűn, nemzetközi jogba ütközik és a legalapvetőbb emberi jogok semmibe vételét jelenti.
A Bucsában és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett mészárláshoz hasonló brutalitásra évtizedek óta nem volt példa Európában – húzta alá Stoltenberg. Hozzátette: a gyilkosságok teljes mértékben elfogadhatatlanok, elkövetőiket felelősségre kell vonni.
– fogalmazott.
Közölte: az orosz erők kivonása Kijev környékéről átcsoportosítást jelent és azt, hogy Moszkva nagyobb nyomás kíván helyezni Ukrajnai keleti felére, a Donyec-medence és a Krím régióira összpontosítva – hívta fel a figyelmet a NATO főtitkára, majd hozzátette: „a háború döntő szakában vagyunk”.
Kiemelte: a NATO arra számít, hogy Oroszország a következő hetekben megpróbál a Donyec-medence térségének teljes elfoglalására összpontosítani, hogy szárazföldi összeköttetést hozzon létre a 2014-ben jogtalanul elcsatolt Krímmel.
Közölte: a szövetségesek eltökéltek abban, hogy további támogatást nyújtanak Ukrajnának.
Ezek mellett kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosítanak eszközöket, mondta. A főtitkár tájékoztatása szerint a miniszterek várhatóan jóváhagyják a 2023-tól induló, új innovációs NATO-mechanizmus (DIANA) működésének részleteit.
A mechanizmus közel 60 innovációs telephelyből álló hálózatot foglal magában Európában és Észak-Amerikában, célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával, közölte.
Közölte továbbá, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagságához a jelenlegi tagországok egybehangzó támogatása szükséges. Szavai szerint most azonban az azonnali segítség nyújtására kell összpontosítani, valamint arra, hogy a szövetség miként tud támogatást nyújtani azoknak a NATO-tagságra és európai uniós tagságra aspiráló országoknak, melyek Ukrajnához hasonló helyzetbe kerülhetnek.
„Arra számítok, hogy a külügyminiszterek úgy döntenek, a NATO-nak még többet kell tennie a partnerországokért, melyek ki vannak téve az orosz fenyegetéseknek és beavatkozásoknak. Meg kell vizsgálni továbbá, mit tehet a katonai szövetség az olyan országok esetében, mint Georgia vagy Bosznia-Hercegovina” – fogalmazott.
Stoltenberg végezetül közölte, hogy a tanácskozáshoz csütörtökön, videókapcsolaton keresztül Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!