
Fotó: Európai Parlament/Facebook
Az Európai Parlamentet érintő korrupciós vádak nem a jobb és a baloldalról szólnak, nem is Európa északi vagy déli régiójáról, hanem a jóról és a rosszról, nem szabad őket politikai haszonszerzésre felhasználni, mert ezzel csak alábecsüljük a fenyegetést, amellyel szembe kell néznünk – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a testület plenáris ülését megnyitva hétfőn Strasbourgban.
2022. december 12., 22:122022. december 12., 22:12
2022. december 12., 22:182022. december 12., 22:18
Az elnök a pénteken kirobbant korrupciós botrányra utalt, amelyben a belga hatóságok vizsgálati fogságba helyezték mások mellett Eva Kaili görög szocialista képviselőt Katarral kapcsolatos korrupciós vádak miatt.
Belgiumban vizsgálati fogságba helyezték Eva Kaili görög szocialista európai parlamenti képviselőt és további három gyanúsítottat, akiket a minap vettek őrizetbe a hatóságok.
„A demokráciák ellenségei, akiknek az EP puszta létezése is fenyegetést jelent, semmitől sem riadnak vissza. Ezek az autokratikus harmadik országokhoz kötődő rosszindulatú szereplők állítólag fegyverként használták a civil szervezeteket, szakszervezeteket, magánszemélyeket, az uniós parlamenti képviselőket és asszisztenseiket, hogy aláássák a folyamatainkat” – jelentette ki.
Emlékeztetett arra, hogy a gyanúsított Eva Kaili alelnököt azonnali hatállyal megfosztotta a tisztségével kapcsolatos minden jogkörtől, hogy megvédje a testület integritását.
Metsola nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az EP merészen szembenéz a kihívással, a problémát nem fogja a szőnyeg alá söpörni, és senki sem marad büntetlenül, az intézményen belül is vizsgálatot fog kezdeményezni az üggyel kapcsolatban.
Bejelentette továbbá, hogy egy reform keretében szigorúbban ellenőrzik majd, hogy ki léphet be az uniós épületekbe, kik finanszírozzák a lobbiszervezeteket, milyen kapcsolataik vannak harmadik országokkal. „Több átláthatóságot fogunk követelni a külföldi szereplőkkel való találkozókról” – hangsúlyozta. „A harmadik országbéli gonoszoknak tudniuk kell, hogy nem léphetnek fel ellenünk, európaiak vagyunk és azok maradunk” – jelentette ki beszéde végén.
Manfred Weber, az Európai Néppárt uniós parlamenti frakcióvezetője felszólalásában azt mondta: kívülről támadják az európai demokráciát, veszélybe került az unió egyetlen közvetlenül megválasztott intézménye. „Vissza kell nyerni az uniós polgárok bizalmát, ezért az EP mindent megtesz, hogy fény derüljön a visszaélésekre. Ebben a testületben nincs helye korrupciónak, az ügyet ki kell vizsgálni” – hívta fel a figyelmet.
Iratxe Garcia Pérez, a szocialista frakció vezetője bejelentette: úgy határoztak, hogy panaszosként részt vesznek a peres eljárásban. „Egységesen kell nagyobb átláthatóságot teremtenünk, ez az egyetlen út a demokrácia megvédésére annak ellenségeivel szemben” – jelentette ki.
Stéphane Séjour, a Megújulás frakció vezetője szerint
Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójának nevében azt mondta: olyan átláthatósági szabályok kellenek, amelyek révén el lehet kerülni, hogy az eset megismétlődjön, mint mondta, a sok üres szó nem lesz elegendő.
Manon Aubry az Európai Baloldal uniós parlamenti frakcióját képviselve az Európai Parlament történetének „legsúlyosabb botrányának” nevezte az ügyet, és felhívta a figyelmet, hogy az, ami történt, „csak a jéghegy csúcsa”. „Itt az ideje hogy az uniós intézmények saját házuk táján is rendet tegyenek” – hangoztatta.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
szóljon hozzá!