
Fotó: Európai Parlament/Facebook
Az Európai Parlamentet érintő korrupciós vádak nem a jobb és a baloldalról szólnak, nem is Európa északi vagy déli régiójáról, hanem a jóról és a rosszról, nem szabad őket politikai haszonszerzésre felhasználni, mert ezzel csak alábecsüljük a fenyegetést, amellyel szembe kell néznünk – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a testület plenáris ülését megnyitva hétfőn Strasbourgban.
2022. december 12., 22:122022. december 12., 22:12
2022. december 12., 22:182022. december 12., 22:18
Az elnök a pénteken kirobbant korrupciós botrányra utalt, amelyben a belga hatóságok vizsgálati fogságba helyezték mások mellett Eva Kaili görög szocialista képviselőt Katarral kapcsolatos korrupciós vádak miatt.
Belgiumban vizsgálati fogságba helyezték Eva Kaili görög szocialista európai parlamenti képviselőt és további három gyanúsítottat, akiket a minap vettek őrizetbe a hatóságok.
„A demokráciák ellenségei, akiknek az EP puszta létezése is fenyegetést jelent, semmitől sem riadnak vissza. Ezek az autokratikus harmadik országokhoz kötődő rosszindulatú szereplők állítólag fegyverként használták a civil szervezeteket, szakszervezeteket, magánszemélyeket, az uniós parlamenti képviselőket és asszisztenseiket, hogy aláássák a folyamatainkat” – jelentette ki.
Emlékeztetett arra, hogy a gyanúsított Eva Kaili alelnököt azonnali hatállyal megfosztotta a tisztségével kapcsolatos minden jogkörtől, hogy megvédje a testület integritását.
Metsola nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az EP merészen szembenéz a kihívással, a problémát nem fogja a szőnyeg alá söpörni, és senki sem marad büntetlenül, az intézményen belül is vizsgálatot fog kezdeményezni az üggyel kapcsolatban.
Bejelentette továbbá, hogy egy reform keretében szigorúbban ellenőrzik majd, hogy ki léphet be az uniós épületekbe, kik finanszírozzák a lobbiszervezeteket, milyen kapcsolataik vannak harmadik országokkal. „Több átláthatóságot fogunk követelni a külföldi szereplőkkel való találkozókról” – hangsúlyozta. „A harmadik országbéli gonoszoknak tudniuk kell, hogy nem léphetnek fel ellenünk, európaiak vagyunk és azok maradunk” – jelentette ki beszéde végén.
Manfred Weber, az Európai Néppárt uniós parlamenti frakcióvezetője felszólalásában azt mondta: kívülről támadják az európai demokráciát, veszélybe került az unió egyetlen közvetlenül megválasztott intézménye. „Vissza kell nyerni az uniós polgárok bizalmát, ezért az EP mindent megtesz, hogy fény derüljön a visszaélésekre. Ebben a testületben nincs helye korrupciónak, az ügyet ki kell vizsgálni” – hívta fel a figyelmet.
Iratxe Garcia Pérez, a szocialista frakció vezetője bejelentette: úgy határoztak, hogy panaszosként részt vesznek a peres eljárásban. „Egységesen kell nagyobb átláthatóságot teremtenünk, ez az egyetlen út a demokrácia megvédésére annak ellenségeivel szemben” – jelentette ki.
Stéphane Séjour, a Megújulás frakció vezetője szerint
Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójának nevében azt mondta: olyan átláthatósági szabályok kellenek, amelyek révén el lehet kerülni, hogy az eset megismétlődjön, mint mondta, a sok üres szó nem lesz elegendő.
Manon Aubry az Európai Baloldal uniós parlamenti frakcióját képviselve az Európai Parlament történetének „legsúlyosabb botrányának” nevezte az ügyet, és felhívta a figyelmet, hogy az, ami történt, „csak a jéghegy csúcsa”. „Itt az ideje hogy az uniós intézmények saját házuk táján is rendet tegyenek” – hangoztatta.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen dokumentum benyújtását – jelentette ki Pósfai Gábor belügymini
szóljon hozzá!