Fotó: Európai Parlament/Facebook
Az Európai Parlamentet érintő korrupciós vádak nem a jobb és a baloldalról szólnak, nem is Európa északi vagy déli régiójáról, hanem a jóról és a rosszról, nem szabad őket politikai haszonszerzésre felhasználni, mert ezzel csak alábecsüljük a fenyegetést, amellyel szembe kell néznünk – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a testület plenáris ülését megnyitva hétfőn Strasbourgban.
2022. december 12., 22:122022. december 12., 22:12
2022. december 12., 22:182022. december 12., 22:18
Az elnök a pénteken kirobbant korrupciós botrányra utalt, amelyben a belga hatóságok vizsgálati fogságba helyezték mások mellett Eva Kaili görög szocialista képviselőt Katarral kapcsolatos korrupciós vádak miatt.
Belgiumban vizsgálati fogságba helyezték Eva Kaili görög szocialista európai parlamenti képviselőt és további három gyanúsítottat, akiket a minap vettek őrizetbe a hatóságok.
„A demokráciák ellenségei, akiknek az EP puszta létezése is fenyegetést jelent, semmitől sem riadnak vissza. Ezek az autokratikus harmadik országokhoz kötődő rosszindulatú szereplők állítólag fegyverként használták a civil szervezeteket, szakszervezeteket, magánszemélyeket, az uniós parlamenti képviselőket és asszisztenseiket, hogy aláássák a folyamatainkat” – jelentette ki.
Emlékeztetett arra, hogy a gyanúsított Eva Kaili alelnököt azonnali hatállyal megfosztotta a tisztségével kapcsolatos minden jogkörtől, hogy megvédje a testület integritását.
Metsola nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az EP merészen szembenéz a kihívással, a problémát nem fogja a szőnyeg alá söpörni, és senki sem marad büntetlenül, az intézményen belül is vizsgálatot fog kezdeményezni az üggyel kapcsolatban.
Bejelentette továbbá, hogy egy reform keretében szigorúbban ellenőrzik majd, hogy ki léphet be az uniós épületekbe, kik finanszírozzák a lobbiszervezeteket, milyen kapcsolataik vannak harmadik országokkal. „Több átláthatóságot fogunk követelni a külföldi szereplőkkel való találkozókról” – hangsúlyozta. „A harmadik országbéli gonoszoknak tudniuk kell, hogy nem léphetnek fel ellenünk, európaiak vagyunk és azok maradunk” – jelentette ki beszéde végén.
Manfred Weber, az Európai Néppárt uniós parlamenti frakcióvezetője felszólalásában azt mondta: kívülről támadják az európai demokráciát, veszélybe került az unió egyetlen közvetlenül megválasztott intézménye. „Vissza kell nyerni az uniós polgárok bizalmát, ezért az EP mindent megtesz, hogy fény derüljön a visszaélésekre. Ebben a testületben nincs helye korrupciónak, az ügyet ki kell vizsgálni” – hívta fel a figyelmet.
Iratxe Garcia Pérez, a szocialista frakció vezetője bejelentette: úgy határoztak, hogy panaszosként részt vesznek a peres eljárásban. „Egységesen kell nagyobb átláthatóságot teremtenünk, ez az egyetlen út a demokrácia megvédésére annak ellenségeivel szemben” – jelentette ki.
Stéphane Séjour, a Megújulás frakció vezetője szerint
Ryszard Legutko, az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójának nevében azt mondta: olyan átláthatósági szabályok kellenek, amelyek révén el lehet kerülni, hogy az eset megismétlődjön, mint mondta, a sok üres szó nem lesz elegendő.
Manon Aubry az Európai Baloldal uniós parlamenti frakcióját képviselve az Európai Parlament történetének „legsúlyosabb botrányának” nevezte az ügyet, és felhívta a figyelmet, hogy az, ami történt, „csak a jéghegy csúcsa”. „Itt az ideje hogy az uniós intézmények saját házuk táján is rendet tegyenek” – hangoztatta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tervezett budapesti csúcstalálkozó előkészítéséről – közölte honlapján hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács tárgyalási álláspontot fogadott el az orosz földgázimport fokozatos kivezetéséről szóló rendelettervezetről – közölte a testület hétfőn.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy friss nyilatkozatban megerősítette, kész elmenni Budapestre, hogy „bármilyen formában” felvegye a kapcsolatot az ott találkozó Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Nem szép dolog”, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg az EU-tag Magyarországra utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Ukrajnáról – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője.
Bár vasárnap összecsapásik zajlottak Gázában, amelyek során izraeli katonák haltak meg, az izraeli hadsereg pedig gázai célpontokat támadott, a felek szerint elkötelezettek a tűzszüneti megállapodás betartása mellett.
Donald Trump amerikai elnök a feszült hangulatú pénteki találkozón arra ösztönözte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy adjon át területeket Oroszországnak, ami csalódást okozott az ukrán delegációnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll Budapesten is találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – az ukrán államfő erről egy amerikai televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban beszélt.
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.
Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.
Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!