
Fotó: MTI/EPA
Németország és Franciaország közösen „menetrendet" (road map) készít az Európai Unió és az euróövezet továbbfejlesztéséről – jelentette be Angela Merkel kancellár hétfőn Berlinben Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszélése után.
2017. május 15., 21:562017. május 15., 21:56
2017. május 15., 23:492017. május 15., 23:49
Angela Merkel a francia államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a menetrend az uniós integráció elmélyítését és az euróövezet megerősítését, válságtűrő képességének növelését célozza.
Mindketten kijelentették, hogy Németország, illetve Franciaország részéről akár az Európai Unió működéséről szóló Lisszaboni Szerződés módosítása is szóba kerülhet.
„Amennyiben kormányközi megállapodások útján nem lehetséges a kívánt változtatások végrehajtása, Németország készen áll napirendre emelni a szerződésmódosítás ügyét" – mondta Angela Merkel. Aláhúzta, hogy a folyamatosan változó világban az EU szerkezete és a működéséről szóló szerződés nem lehet változtathatatlan, különben az EU „minden oldalról támadhatóvá válik".
„Az EU megújításában nem lehetnek tabuk" – tette hozzá a vasárnap hivatalba lépett francia elnök, akinek első külföldi útja a berlini bemutatkozó látogatás volt. Emmanuel Macron – akit a berlini kancellári hivatalnál több százan ünnepelve vártak – elmondta, a két kormány közös testületet állít fel a road map kidolgozására. A munkát a tervek szerint a két kormány együttes ülésen zárják le júliusban, a francia parlamenti választások után.
A francia elnök szerint több területen már rövid távon eredményeket lehet elérni, ezek a közös menekültügyi politika, a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás és a kereskedelem. Kiemelte, hogy több pragmatizmusra, kevesebb bürokráciára és olyan Európára van szükség, amely megvédi polgárait. „A menekültpolitikában több realizmussal kell tevékenykedni" – jegyezte meg.
Macron hangsúlyozta, Németország és Franciaország kapcsolata „történelmi pillanathoz" érkezett, az együttműködést egész Európa érdekében tovább kell fejleszteni, hogy feltartóztassák a populisták előrenyomulását. Kiemelte, hogy „nyitott, közvetlen és konstruktív" viszonyra törekszik Berlinnel.
Angela Merkel kifejtette, „történelmileg nagyon érzékeny pillanat" a mostani. Ezt a pillanatot szerinte meg kell ragadni és úgy kell dolgozni, hogy az emberek Európa megerősítéseként értékeljék a munka eredményét. Ezért a német-francia kapcsolatokban is új lendületre van szükség. Emmanuel Macron a hazai terveiről szólva kiemelte, hogy az utóbbi 30 évben senkinek sem sikerült megoldani a tömeges munkanélküliség gondját Franciaországban. Elmondta, az új párizsi vezetés ennek a feladatnak szenteli magát.
Angela Merkel támogatást ígért a francia államfő törekvéseihez. Szavai szerint Németország csak akkor virágozhat, ha Európa virágzik, amihez erős Franciaország kell. Emmanuel Macron kérdésre válaszolva kijelentette, soha nem támogatta a közös euróövezeti állampapír elképzelését vagy az államadósság „közösségiesítését" szolgáló más megoldásokat, mert azok felelőtlen gazdálkodáshoz vezethetnek.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
szóljon hozzá!