
Angela Merkel német kancellár ismét pályázik a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségére, és pártja kancellárjelöltjeként kíván indulni a 2017 őszi parlamenti választáson – ezt a politikus hivatalosan is bejelentette vasárnap este Berlinben.
2016. november 20., 22:162016. november 20., 22:16
2016. november 21., 11:132016. november 21., 11:13
A CDU vezető testületeinek tanácskozása után tartott tájékoztatóján Angela Merkel kiemelte, hogy sokáig mérlegelte a döntést. Mint mondta, szeretné tovább szolgálni hazáját és pártját, akkor is, ha a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást felvezető kampány nagyon nehéz és nagyon másmilyen lesz, mint az eddigiek. Kérdésre válaszolva leszögezte, hogy a 2021-ig tartó törvényhozási ciklus végéig vállalná a német kormány vezetését. A CDU a december 6-án kezdődő kétnapos esseni kongresszusán tart tisztújítást.
Angela Merkel 2000 óta vezeti a CDU-t – nyolcszor választották meg pártelnöknek –, és 2005 óta Németország kancellárja. A mostani a harmadik kormányfői ciklusa. Amennyiben negyedszer is elnyeri a kancellári tisztséget, megelőzheti a CDU-alapító Konrad Adenauert, aki 12 évig volt kancellár, és behozhatja a csúcstartó Helmut Kohlt, aki 16 évig vezette a német kormányt.
A 62 éves politikus népszerűségét ugyan megtépázta a menekültválság, de a CDU és a testvérpárt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségén belül nincsen alternatívája, a CSU vezetője, Horst Seehofer bajor miniszterelnök pedig az utóbbi hetekben többször jelezte, hogy pártjának fontosabb a szövetség egysége, mint a menekültek befogadásának évi 200 ezer fős felső határa, amelynek bevezetését a CSU sürgeti, Angela Merkel pedig elveti.
A CDU/CSU országos választói támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint 33 százalék körül van, elmarad a 2013-as Bundestag-választáson elért 41,5 százaléktól, de így is messze a legnépszerűbb politikai erő, mintegy 10 százalékpontos különbséggel vezet a második helyezett szociáldemokrata párt (SPD) előtt. Egy vasárnap ismertetett kutatás szerint a lakosság 55 százaléka támogatja, hogy Angela Merkel maradjon kancellár, ami jelentős növekedés az augusztusban mért 42 százalékhoz képest.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
Az ukrán erők felszabadítottak 435 négyzetkilométernyi orosz megszállás alatt álló területet az ország déli részén, megakadályozva ezzel Moszkva déli offenzíváját – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap.
Modzstaba Hameneit, az amerikai és izraeli csapásokban múlt szombaton megölt Ali Hamenei fiát választotta Irán új legfőbb vezetőjévé a Szakértők Tanácsa – derült ki vasárnap késő este.
A közel-keleti konfliktus miatt Katarban rekedt román állampolgárokat szállító repülőgép érkezik vasárnap Bukarestbe. A repatriáló járat a szaúd-arábiai Rijádból szállt fel, 183 román állampolgárral a fedélzetén.
Az Irán elleni háború kezdete óta példátlan intenzitású csapások érték a Teherán és környéke olajraktárait a vasárnapra virradó éjjelen. Az amerikai és az izraeli erők támadásaira azután került sor, hogy Irán visszautasította a feltétel nélküli megadást.
szóljon hozzá!