Tizenkettőre nőtt a berlini karácsonyi vásáron történt gázolás halálos áldozatainak száma, 48-an megsérültek, többen súlyosan. Thomas de Maiziére belügyminiszter nem zárja ki, hogy merénylet történt, de a hatóságok egyelőre nem minősítették hivatalosan az esetet.
2016. december 20., 08:312016. december 20., 08:31
2016. december 20., 12:512016. december 20., 12:51
A német rendőrség éjfél után két órával arról tájékoztatott a Twitteren, hogy tizenketten haltak meg a gázolásban, a korábbi hírek kilenc halottról szóltak. A rendőrségi közleményből nem derült ki, hogy az újabb három áldozat a helyszínen vagy a kórházban halt bele sérüléseibe.
Hétfő este Berlin nyugati részének központjában, Charlottenburg kerületben, a Kurfürstendamm sugárútnál az egyik leghíresebb karácsonyi vásáron egy teherautó belegázolt a tömegbe, mintegy ötven-nyolcvan métert tett meg. A gépkocsi vezetője megpróbált elmenekülni a helyszínről, de elfogták. A sofőr mellett ülő utas a helyszínen meghalt, a német rendőrség azt közölte keddre virradóra, hogy ő lengyel állampolgár volt. A hatóságok egyelőre nem fedték fel egyikük kilétét sem.
A rendőrség Twitter-bejegyzésében közölte, hogy szándékosan irányították a tömegbe a teherautót. A német média és a hírtévék által megszólaltatott szemtanúk közül is sokan úgy nyilatkoztak, hogy a gázolás csakis szándékos lehetett, mert a teherautó nem lassított a vásár felé tartva, és olyan utcákon érkezett oda, amelyeken személygépkocsik is nehezen tudnak közlekedni. Egyes bűnügyi szakértők sok hasonlóságot látnak a berlini eset és a júliusi nizzai gázolásos terrorcselekmény között, amelyben 86 embert vesztette életét. Felhívják a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapokban több, menekültekhez köthető támadás történt Németországban is.
A német belügyminiszter néhány órával a szándékosságot feltételező rendőrségi közlemény előtt nem zárta ki, hogy merénylet történt. „Nem szeretném kiejteni a számon azt a szót, hogy merénylet, de sok minden erre utal” – fogalmazott Thomas de Maiziére keddre virradóra a ARD és az N24 televíziónak nyilatkozva. Hozzátette, hogy a hatóságok egyelőre keveset tudnak a történtek hátteréről, és korai lenne a végleges következtetések levonása.
A berlini rendőrség közben szűkszavú Twitter-bejegyzésében megfogalmazta azt a gyanút, hogy azt a teherautót, amellyel belerohantak a tömegbe, egy lengyelországi építkezésről lopták el. Ezt megelőzően egy gdanszki szállítmányozási vállalkozó, Ariel Zurawszki a lengyel TVN24-nek nyilatkozva azt mondta, hogy fényképek alapján felismerte a teherautóját. Hozzátette, nem hiszi, hogy az alkalmazásában lévő teherautósofőrnek – aki egyébként unokatestvére – köze lenne a berlini tragédiához. Ő is azt feltételezi, hogy a teherautót ellophatták. A vállalkozó szerint hétfő délután négy óra óta nincs hír a sofőrről.
A Die Welt című napilap azt írta keddre virradóra internetes felületén rendőrségi forrásokra hivatkozva, hogy a gázoló feltehetően pakisztáni menekült volt, aki az idén, február 16-án kért menedékjogot Németországban. Az illető állítólag ismert volt a rendőrség előtt alvilági kapcsolatai miatt. Nem tudni ugyanakkor, hogy kapcsolatban állt-e szélsőséges csoportokkal. A dpa német hírügynökség is azt írta névtelenül nyilatkozó biztonsági illetékeseket idézve, hogy az őrizetbe vett sofőr valószínűleg februárban menekültként érkezett Németországba Afganisztánból vagy Pakisztánból. A férfi több nevet használt, ami megnehezíti az azonosítását. A dpa szerint előfordul, hogy a menekültek több néven regisztráltatják magukat, hogy növeljék a tartózkodási engedély megszerzésének az esélyét.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök elítélte és „szörnyű terrorcselekménynek” nevezte a berlini gázolást, jóllehet a német hatóságok hivatalosan még nem minősítették terrortámadásnak az esetet. „Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet és más iszlám terrorcsoportok nemzetközi dzsihádjukban (szent háborújukban) mindig gyilkolják a keresztényeket otthonukban, és ott, ahol imádkoznak. Ezeket a terroristákat, regionális és globális hálózataikat el kell törölni a föld színéről. Ezzel fogunk foglalkozni a szabadságot szerető partnereinkkel” – közölte a megválasztott amerikai elnök.
Trump a Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta, hogy a hétfőn történt három incidens – a berlini gázolást, a zürichi lövöldözést és Andrej Karimov ankarai orosz nagykövet meggyilkolása – arra utal, hogy „súlyosbodik a helyzet”. „A civilizált világnak el kell kezdenie másképp gondolkodnia” – írta.
Az éjszaka folyamán több uniós vezető, valamint a NATO és az Európa Tanács főtitkára is részvétét fejezte ki a berlini áldozatok hozzátartozóinak. Francois Hollande francia államfő közleményben jelezte, hogy a „franciák osztják a németek gyászát”.
Börtönbüntetésre ítéltek pénteken Nagy-Britanniában két romániai férfit, amiért megkéseltek Londonban egy perzsa nyelvű hírcsatornának dolgozó iráni újságírót.
Alexandru Munteanu, a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke pénteken bejelentette lemondását, alig nyolc hónappal kormányának hivatalba lépése után – közölte a Moldpres állami hírügynökség.
Felgyújtotta magát és a kórházba szállítása után belehalt sérüléseibe egy férfi, aki tibeti zászlót tartott a kezében az ENSZ New York-i székháza előtt csütörtökön – közölte a New York-i rendőrség.
Magyarország megvonta az előző kormány által megadott politikai menedékjogot Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski lengyel ellenzéki politikusoktól, valamint Ziobro feleségétől is – közölte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön az X-en.
Van valami különös abban, amikor az ember Észak-Komáromba érkezik. A Kárpát-medencei magyar újságíróknak immár másodszor meghirdetett Taste of Comorra (Komárom ízei) háromnapos tanulmányút a város sokféle arcát szerette volna megmutatni.
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
szóljon hozzá!