2010. július 30., 10:542010. július 30., 10:54
Pozsgay úgy látja: a mostani parlamenti többség bőséges politikai hátteret biztosít az alkotmányozás megindításához, és nem ért egyet a folyamat bírálóival. „A mostani alkotmány nem adott lehetőséget a népnek arra, hogy ellenőrizze a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, ezen belül is az állami tulajdon sorsát. Spontán privatizációban főleg azok, akik korábban is kezelték, megszerezték e vagyon egy részét, és közreműködtek annak kijátszásában is” – mutatott rá a jelenlegi alkotmány általa vélt egyik hibájára Pozsgay Imre.
Az új alaptörvényről elmondta: annak mindenekelőtt a politikai alapjait kell megvetni, ezt tükrözi majd a preambulum, amely megfogalmazza a társadalom politikai szándékait, és tartalmazza majd azt a két-három kérdést, „amelyben a nemzet egységes lehet”. Pozsgay – aki az első állampárti politikus, aki az 1956-os forradalmat „népfelkelésnek” nevezte, 1989 előtt pedig tagja volt a Grósz- és a Németh-kormánynak is – leszögezte: az alkotmányozásnak megvan a legitim, törvényes alapja azzal, hogy erős, kétharmados többség jött létre az Országgyűlésben, amely a felelősséget is vállalhatja az alkotmányért. „Azok, akik fanyalogva arról beszélnek, hogy milyen jogon kezd alkotmányozni ez a törvényhozás, elfelejtik, hogy ők is elkezdték 1994–98 között, de megrettentek tőle.
Elfelejtik, hogy az általuk oly védett mostani alkotmány is kimondja, hogy akinek kétharmadosnál nagyobb parlamenti többsége van, az alkotmányozásra is alkalmas” – érvelt az új alaptörvény mellett Pozsgay Imre. Arra a kérdésre, mit ért azon, hogy az új alkotmány esetleg a félprezidenciális rendszert rögzítse, a politikus úgy reagált: a szinte tisztán formális (mai) elnöki szerepet egy erősebb elnöki szerepre kell átváltani. Hozzátette: a mostani nem kurzusalkotmány lesz, hiszen óriási politikai felhatalmazás alapján készült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Látogatottsági adatok