Megkezdődött a felkészülés a francia nemzetgyűlési választásokra

Eközben a 41,46 százalékkal alulmaradt Marine Le Pen is jelezte, hogy a hét hónapig tartó elnökválasztási kampánya után néhány nap pihenésre van szüksége, mielőtt a hétvégén a pártja, a Nemzeti Tömörülés képviselőjelöltjeivel videókonferencián egyeztet a kampánystratégiáról.

Éric Zemmour publicista, az első választási fordulóban 7 százalékot kapott radikális jobboldali jelölt hétfőn találkozót szorgalmazott Le Pennel a nemzeti erők egyesítése érdekében a közelgő parlamenti választásokra tekintettel, de erre a Nemzeti Tömörülés egyelőre nem adott pozitív választ.

Emmanuel Macron pártja, a 2016-ban alakult Köztársaság lendületben az öt évvel ezelőtti elnökválasztást követő nemzetgyűlési választásokon ugyan megszerezte az abszolút többséget, de azóta sem sikerült meggyökeresednie az országban, s a jelenlegi kormány vezető tisztségeit a jobbközép Köztársaságiaktól érkező politikusok töltik be. Közülük Jean Castex miniszterelnök már korábban jelezte, hogy az elnökválasztás követően a hagyományoknak megfelelően benyújtja lemondását, de utóda személye egyelőre bizonytalan.

A sajtóban felmerült Julien Denormandie mezőgazdasági és Elisabeth Borne munkaügyi miniszter neve, mindketten technokrata politikusok, de a jobbközép Köztársaságiaktól érkezett Bruno Le Maire gazdasági és Gérald Darmanin belügyminiszter is esélyes lehet sajtóértesülések szerint a kormányfői posztra.

Miközben az elnökválasztás harmadik fordulójának is tekinthető nemzetgyűlési választásokon az elnöki pártnak minél nagyobb támogatottságra lenne szüksége a biztos kormányzáshoz,

Erre mindenekelőtt az elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 22 százalékával harmadik helyen végzett radikális Jean-Luc Mélenchon jelentkezett be.

Két vasárnap közzétett felmérés is azt jelezte, hogy a franciák többsége nem szeretné, ha az elnöki párt többséget szerezne a nemzetgyűlésben, az Opinionway közvélemény-kutató intézet által megkérdezettek 63, az Ipsos Sopra-Steria cég szerint pedig 56 százalékuk gondolkodik így.

A hagyományos pártok, a szocialisták és a konzervatívok számára - amelyeknek jelöltjei az elnökválasztáson 5 százalék alatt végeztek - elsősorban a túlélés a tét, illetve az, hogy képviselőjelöltjeiket ne csábítsák el az elnöki vagy a radikális pártok.