
Az elmúlt évtizedek legmegjósolhatatlanabb voksolása előtt áll Nagy-Britannia. A szigetország csütörtökön választja meg új parlamentjét, de a legújabb közvélemény-kutatások abszolút holtversenyt jeleznek: a kormányzó Konzervatív Párt és első számú riválisa, a Munkáspárt egyaránt 35 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött a teljes választójogú lakosságon belül.
2015. május 05., 10:302015. május 05., 10:30
A helyzetet még tovább bonyolítja, hogy a felmérés szerint a részvételüket valószínűnek mondó választók 41 százaléka még nem döntött arról, hogy kire adja voksát; ez több mint tízmillió bizonytalan szavazót jelent a választások küszöbén.
Újjáalakul a koalíció?
Ilyen körülmények között hétfői lapszámában a Financial Times kormányforrásokra hivatkozva arról írt, hogy a jelenlegi konzervatív-liberális kormánykoalíció újjáalakítására tesz majd kísérletet a választások után David Cameron miniszterelnök és a koalícióban a Liberális Demokratákat képviselő helyettese, Nick Clegg. Más brit sajtóértesülések szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjét, Ed Milibandet saját pártjából is arra figyelmeztetik, hogy ha kisebbségi kormányt próbálna alakítani, az nem lenne hosszú távon működőképes.
A Financial Times saját modellszámításai szerint a Konzervatív Párt 274, a Munkáspárt 270 mandátumra számíthat a 650 fős alsóházban. A londoni gazdasági napilap által alkalmazott előrejelzési modell a Liberális Demokratáknak 26 képviselői helyet valószínűsít. A Skócia elszakadására törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) a Financial Times prognózisa szerint 54 képviselőt küldhet majd a londoni parlamentbe. Ez azt jelentené, hogy a Munkáspártnak és az SNP-nek együtt több mandátuma lenne, mint a konzervatívoknak és a liberálisoknak.
Az SNP vezetője, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a kampány kezdete óta többször is felajánlotta Milibandnek, hogy a választások után az SNP és a Munkáspárt együttes erővel akadályozza meg a konzervatívok újabb kormányalakítását, Miliband azonban eddigi nyilatkozataiban elzárkózott bármiféle kormányzati együttműködéstől a skót nacionalistákkal.
A Financial Timesnak nyilatkozó, „Cameronhoz közeli\" kormányforrások szerint a miniszterelnök a csütörtöki választások után formálisan és gyorsan győzelmet hirdet majd, és a legnagyobb létszámú parlamenti frakciót adó párt vezetőjeként hivatalosan jogot formál a kormányalakításra. Ezt a tervet alátámasztja, hogy Nick Clegg, a Liberális Demokraták vezetője már a hétvégén kijelentette: a legnagyobb parlamenti párt vezetőjével kezd majd koalíciós tárgyalásokat pénteken.
A Financial Timesnak a kormányfő „legközelebbi szövetségesei\" azt mondták: Cameron megpróbálja előterjeszteni kormányprogramját akkor is, ha a Munkáspártnak és az SNP-nek együtt több alsóházi képviselője lesz, mint a Konzervatív Pártnak és Liberális Demokratáknak. Ez nyílt kihívás lenne arra, hogy a Labour és a skót nacionalisták együttes erővel, „mindenki szeme láttára meg merik-e buktatni az új kormányt\" a program közös leszavazásával, és ki mernek-e állni a közvélemény elé „a véres késsel a kezükben\" – fogalmazott a brit lap által név nélkül idézett egyik kormányilletékes.
Veszteség esetén lemondást várnak
A The Times című tekintélyes konzervatív brit napilap munkáspárti forrásai szerint Ed Milibandet saját pártjának prominens tagjai figyelmeztették arra, hogy nem lenne joga a kormányalakításra még más pártok külső segítségével sem, ha a Labour alsóházi frakciója kisebb létszámú lesz, mint a konzervatívoké.
A brit lap hétfői beszámolója szerint a Labour árnyékkormányának egyik tagja egyenesen úgy vélekedett, hogy Milibandnek inkább le kellene mondania a Munkáspárt vezetői tisztségéről vereség esetén, még akkor is, ha az alsóházi Labour-frakció csak csekély hátránnyal, például 12 fővel marad el a Konzervatív Párt frakciójának létszámától. Ilyen parlamenti háttérrel megkérdőjelezhető lenne egy munkáspárti kormány legitim jellege, és nagyon nehéz lenne öt évig így kormányozni – tette hozzá a nyilatkozó.
A The Times által használt – a YouGov közvélemény-kutató cég felméréseire alapuló – előrejelzési modell a konzervatívoknak 283, a Munkáspártnak 261 fős frakciót valószínűsít, vagyis a Labour alsóházi pártcsoportja e forgatókönyv alapján 22 fővel lenne kisebb a konzervatívokénál. A The Timesnak a Munkáspárt egyik vezető tisztviselője azt mondta: ebben az esetben David Cameron jogosan nyilvánítaná magát a választások győztesének.
„Nem hinném, hogy az ország megbocsátaná nekünk, ha egy gyakorlatilag elvesztett választás után akarnánk kormányt alakítani (...) Ebben az esetben inkább új vezetőt kellene keresnünk\" – idézte a brit lap a Labour árnyékkormányának névtelenül nyilatkozó tagját.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
szóljon hozzá!