2008. május 09., 00:002008. május 09., 00:00
A Dmitrij Medvegyev új orosz elnök beiktatása után két nappal tartandó parádé világos üzenetet hivatott küldeni a világnak: Oroszország ismét katonai nagyhatalom. Elõdje, Vlagyimir Putyin hétfõn mindazonáltal óva intett attól, hogy a felvonulást bárki kardcsörtetésnek tekintse; szavai szerint Moszkva senkit sem fenyeget. Jóllehet Putyin nyolcéves elnöksége alatt Oroszországban nyolcszorosára – mára évi 40 milliárd dollárnak megfelelõ összegre – emelkedett az orosz védelmi költségvetés, szakértõk szerint a hadseregnek még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy helyreállítsa a szovjet korban elért ütõerejét. Az orosz fegyveres erõk ma ugyanis csak halvány árnyékát jelentik a Vörös Hadseregnek – véli Vlagyimir Dvorkin nyugalmazott tábornok, a moszkvai védelmi minisztérium egykori fegyverzet-ellenõrzési szakértõje. A fejlesztésre szánt pénzek nagy részét egyes megfigyelõk szerint pazarlóan költötték el: fölemésztette a korrupció, az uram-bátyám viszonyok, a rossz vezetés. Jóllehet az orosz hadsereg jelenleg jobb állapotban van, mint a Szovjetunió felbomlását követõ években, helyzete jól példázza, hogy Oroszország képtelen volt az olajár-emelkedés révén az elmúlt nyolc évben befolyt busás bevételekbõl rendbe tenni elavult infrastruktúráját és intézményrendszerét. Az ország katonai költségvetése a hazai össztermék (GDP) közel 4,6 százalékára rúg – az arányokat tekintve ezzel nagyjából egy szinten van Kína és az Egyesült Államok védelmi kiadásaival. A tábornokok azonban nem engedik, hogy a pénz eljusson a „gyökerekhez”, ahol leginkább szükség van rá; emiatt az orosz gyorsreagálású erõk különösen rossz helyzetben vannak – véli Andrej Szoldatov biztonságpolitikai elemzõ. Putyin elnöksége alatt (összesen) mintegy 150 milliárd dollárnak megfelelõ összeget költöttek az orosz fegyveres erõkre, ám felszerelésük és létesítményeik túlnyomórészt a régiek maradtak. Új harci repülõkbõl és harckocsikból a hadsereg az elmúlt években mindössze néhány tucatot kapott, a még szovjet gyártmányú tengeralattjárók pedig gyakran szorulnak javításra, és ritkán futnak ki a tengerre. Az atom-tengeralattjárók új nemzedékének idén februárban hadrendbe állított elsõ példánya, a Jurij Dolgorukij nem vethetõ be, mert tervezett fegyverrendszere, a Bulava–M (Buzogány) típusú interkontinentális ballisztikus rakéta – NATO-kódjele SS-NX-30 – megbukott a teszteken. Oroszországban kötelezõ a sorkatonai szolgálat, az újoncokra sokszor brutális körülmények várnak. Az orosz lakosság számának csökkenése miatt apad a behívóparancsnok száma. Murray Feschbach, a washingtoni Woodrow Wilson nemzetközi kutatóközpont szakértõje szerint ma a behívott orosz újoncok egészségi állapota és képzettsége is elmarad a Vörös Hadsereg regrutáiétól.
A katonai távközlés szintén lemarad a nemzetközi versenyben: a GPS amerikai mûholdas helymeghatározóra adandó válasznak szánt orosz Glonassz-rendszer tervezett bevezetését, a szükséges berendezések hiányában, késõbbre halasztották.
Az orosz hadsereg az ország védelme érdekében egyre jobban támaszkodik nukleáris ütõerejére. Egyes elemzõk attól tartanak, hogy minél gyengébb lesz a hadsereg, Moszkva annál nagyobb késztetést érezhet arra, hogy válsághelyzetben bevesse e tömegpusztító fegyvereit.
A jövõben várhatóan miniszterelnökként tovább politizáló Putyinnak, illetve Medvegyev elnöknek hatalmas kihívásokkal kell szembenéznie, ha az orosz fegyveres erõket modern hadsereggé akarja fejleszteni. A tíz évvel ezelõtti helyzettõl eltérõen Oroszország ma azonban rendelkezik az ehhez szükséges eszközökkel (anyagi erõforrásokkal), mindössze politikai akarat szükségeltetik hozzá. Alekszandr Pikajev, a világgazdaságot és a nemzetközi kapcsolatokat kutató moszkvai intézet vezetõ katonapolitikai elemzõje szerint a (régi idõket idézõ) pénteki moszkvai katonai díszszemle azt mutatja, hogy e politikai akarat meg is van a moszkvai vezetésben. „A korábban térdre rogyott Oroszország mára felemelkedett, és kész mindent megtenni azért, hogy véleménye meghallgatásra találjon” – vélekedett.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok