Megegyezés a gázvitában

Juscsenko elmondta, hogy Kijev holnaptól kezdi meg a tavaly novemberben és decemberben felhalmozott adósság törlesztését, tavalyi árakon. A felek megállapodtak az idei és a jövő évi gázszállítások elveiről is; Ukrajna idén is ezer köbméterenként 179 dollárért kapja majd az orosz földgázt, ahogyan tavaly. A Gazprom 1,5 milliárd dollárt követel Ukrajnától – Kijev 1,07 milliárdos tartozást ismer el –, és tegnap délután öt óráig adott haladékot az adósság megfizetésére. Az orosz cég azzal fenyegetőzött, hogy ellenkező esetben leállítja gázszállításait Ukrajnának. Az orosz–ukrán vita az európai uniós országokban is aggodalmat keltett, hiszen Moszkva és Kijev egyik korábbi gázárvitája következtében 2006 januárjában ideiglenesen leálltak az Ukrajnán keresztül Nyugat-Európába irányuló orosz gázszállítások. Putyin mindazonáltal figyelmeztetett, hogy a két egykori szovjet tagköztársaság energetikai együttműködését a piacgazdaság elveire kell alapozni, a világpiaci konjunktúra figyelembevételével.
Az orosz–ukrán viszony másik érzékeny pontját, Kijev NATO-csatlakozási törekvéseit érintve Putyin nem zárta ki annak „elméleti lehetőségét”, hogy Oroszország rákényszerülhet rakétái ukrajnai célpontokra való irányzására, ha Ukrajna belép az észak-atlanti szövetségbe, és hozzájárul rakétavédelmi rendszerek elhelyezéséhez a területén. „Képzeljenek el egy NATO-támaszpontot Szevasztopolban” – érzékeltette hallgatóságával Putyin, hogy milyen következményekkel járhatna a NATO esetleges újabb keleti irányú – Moszkvában rémképnek ható – bővítése, amelyekről szerinte nyílt párbeszédet kell folytatni. Juscsenko azt hangsúlyozta, hogy minden ország maga alakítja védelmi politikáját, bár Kijev tudatában van annak, hogy érzékeny kérdések egész sora merül fel, amelyeket nyílt párbeszéd útján kell megoldani. Putyin egyébként tegnap, Juscsenko moszkvai látogatása napján írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében Moszkva felmondja a rakétatámadások előrejelzését és a kozmikus térség ellenőrzését szolgáló rendszerekről szóló orosz–ukrán megállapodást. A radarállomásokról 1997-ben született megállapodás értelmében Oroszország mindeddig használta a Szevasztopolban és Munkácson lévő volt szovjet radarállomásokat. Nyikolaj Pankov, a védelmi miniszter helyettese nem titkolta, hogy a döntésnek politikai okai is vannak: ez Moszkva válasza az ukrán vezetés lépéseire, egyebek között arra, hogy Ukrajna be akar lépni a NATO-ba.

Hírösszefoglaló