Megállapodás olajügyben?

German Gref orosz kereskedelmi miniszter még kedden este kijelentette: a megegyezés feltétele, hogy Minszk törölje el a Moszkva álláspontja szerint minden törvényes alapot nélkülöző tranzitilletéket, és tegye lehetővé a szállítás újraindítását.
Az orosz állami vezetékmonopólium, a Transneft hétfőre zárta el a Németországba, Lengyelországba, Magyarországra, Csehországba és Szlovákiába vezető Barátság kőolajvezetéket, miután Fehéroroszország tranzitvámot rótt ki az orosz kőolajra, majd, mivel Moszkva ezt nem volt hajlandó kifizetni, megcsapolta a vezetéket. Andrej Saronov orosz gazdasági miniszter-helyettes közölte: Oroszország visszakér mintegy 80 ezer tonna kőolajat Fehéroroszországtól, mielőtt felújítaná az Európai Unióba irányuló szállításait. Moszkva szerint Minszk az említett olajmennyiséget a tranzitvámvita ideje alatt pumpálta ki a vezetékből.
A vezeték elzárása nyomán az öt érintett országnak meg kellett nyitnia stratégiai kőolajkészleteit. Kóka János magyar gazdasági miniszter kedden este járult hozzá, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség hét napon keresztül napi 15 ezer tonna kőolajat szabadítson fel. A tárcavezető közölte, azért szól csak hét napra a hozzájárulás, mert esélyt lát arra, hogy hamarosan megoldódjon az orosz-fehérorosz konfliktus. A miniszter szerint az Európai Uniónak el kell érnie, hogy garanciát kapjon a termelőktől és a tranzitországoktól a szállítás zavartalanságára.
Jose Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke tegnap felszólította Oroszországot, állítsa helyre az olajszállítmányok leállítása miatt megtépázott hitelét, mint az EU legnagyobb energiaszállítója. Barroso szerint elfogadhatatlan, hogy Moszkva a partnereivel folytatott konzultációk nélkül döntött a kőolajcsapok elzárása mellett. Közben az Európai Bizottság tegnap tette közzé az új energiapolitika alapjait. Ezek legfőbb célja a globális felmelegedés elleni küzdelem, a verseny bátorítása, valamint az Unió energetikai függősége – amelyre a mostani, Oroszország miatti energiaválság is rávilágít. A kőolaj és a földgáz árának emelkedése, valamint az orosz szállítások körül kirobbant konfliktusok miatt a bizottság az Unió prioritásai közé sorolta az új energiapolitika mihamarabbi kidolgozását és gyakorlatba ültetését. A cél az, hogy az EU 2050-re nagy energetikai hatékonyságú, és kis mennyiségű széndioxidot kibocsátó közösséggé váljon. Ennek részeként fokozzák a megújuló energiaforrásokba való befektetéseket, hogy 2020-ra felhasználásuk arány a mostani hétről húsz százalékosra növekedjen. Emellett a bizottság – ha óvatosan is – de állást foglal az atomenergia felhasználása mellett.