Nyilatkozatában Tajani az uniós költségvetéssel kapcsolatban kijelentette: Európának változásra van szüksége, hogy hatékonyabb válaszokat tudjon adni a jelentkező kihívásokra. Ehhez olyan uniós költségvetésre van szükség, amely tükrözi Európai biztonságával, a migrációval és munkanélküliséggel kapcsolatos elképzeléseit. „Egy elégtelen költségvetés pusztán a megoldások illúzióját jelentené” – vélekedett. Szerinte ez az unió tehetetlenségét eredményezné a kulcsfontosságú feladatok végrehajtása tekintetében. Hozzátette, nem lehetséges a védelem, a terrorizmus elleni küzdelem, a határellenőrzés, a bevándorlási hullám kezelése az uniós finanszírozás egyetértésen alapuló növelése nélkül.

„Alapvető fontosságú, hogy a jelenlegi összetételű parlamenttel, még a jövőben esedékes európai választások előtt le lehessen zárni a 2021-től érvényes, hét éves uniós költségvetés vitáját” – húzta alá. Tajani arra is emlékeztetett, az EP arról döntött, hogy a 2014-es választásokhoz hasonlóan az úgynevezett csúcsjelölti rendszert kell alkalmazni a következő uniós tisztújítás során is. Az elnök szerint a vitatott rendszer az európai demokrácia megerősítését szolgálja. Leszögezte, hogy „nem fog háborúba kezdeni más uniós intézményekkel” az ügy miatt, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok „el fogják fogadni az állampolgárok döntését”.

Hasonlóképpen vélekedett Angela Merkel német kancellár, aki Brüsszelben elmondta, a 2020 utáni uniós költségvetésben tükröződnie kell, hogy egyes országokra nagyobb migrációs nyomás nehezedik más tagállamoknál. Az uniós állam- és kormányfők egynapos tanácskozását követően a kancellár közölte, a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban esetlegesen tükröződő különbségek nem feltétlenül negatívak, ugyanis a migrációs nyomás miatt többletkiadással küzdő országok szempontjából pozitív előjelűek lehetnek.