
Az emberéletek mentését nem adjuk fel, de vannak határok, nem fogadhatunk be mindenkit, ki kell toloncolni, akiknek nincsen ehhez joguk – hangoztatta Matteo Renzi olasz miniszterelnök az Angela Merkel német kancellárral tartott olasz–német kormánytalálkozót követő sajtótájékoztatón szerdán Maranellóban.
2016. szeptember 01., 17:082016. szeptember 01., 17:08
Matteo Renzi közös kitoloncolási rendszer bevezetését szorgalmazta az EU tagállamaiban. Az olasz miniszterelnök kijelentette, hogy év eleje óta mintegy ugyanannyian érkeztek Olaszországba mint az előző években, bár azt elismerte, hogy az utóbbi időben az olasz partokra érkezők száma jelentősen erősödött. (Kevesebb mint egy hét alatt mintegy 18 ezer migráns érkezett). Renzi hangsúlyozta, hogy ennek ellenére az olaszországi befogadási rendszer nincs az „összeomlás\" szélén, és Olaszország továbbra sem mond le az emberéletek mentéséről.
Angela Merkel hozzátette, hogy Németországban „sem maradhat mindenki\". „A humanitárius elkötelezettség mellett közös érdekünk az embercsempészettel szembeni fellépés is\" – mondta a német kancellár, aki szintén európai együttműködést sürgetett a maradásra nem jogosult migránsok kitoloncolására. Angela Merkel úgy fogalmazott, a migrációról korábban adódtak viták a tagállamok között, jelenleg azonban közösek az érdekek. Megjegyezte, hogy az afrikai Nigerrel és Malival, ahonnan többek között az Olaszországba és Európába tartó afrikai migránsok indulnak el, partnerségi kapcsolattal lehet maradásra bírni az embereket.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
szóljon hozzá!