
Meghaladta a kétmilliót szombaton azoknak a száma, akik petícióban követelik újabb népszavazás kiírását Nagy-Britannia EU-tagságáról. Közben csaknem 150 ezren csatlakoztak szombat estig egy másik petícióhoz, amely azt indítványozza, hogy London váljon ki az Egyesült Királyságból, kiáltsa ki függetlenségét, és kérje felvételét az EU-ba.
2016. június 25., 22:322016. június 25., 22:32
2016. június 26., 12:092016. június 26., 12:09
Az újabb EU-népszavazást követelő online petícióhoz csak szombaton több mint egymillióan adták a nevüket, és az aláírók száma estére átlépte a 2,1 milliót. A kezdeményezők és az aláírók az EU-tagságról szóló népszavazások szabályainak módosítását követelik a brit kormánytól, úgy, hogy e kérdésről második népszavazást kelljen kiírni, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75 százaléka vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60 százaléknál kevesebben voksoltak. A brit EU-tagságról szóló csütörtöki népszavazáson a részvételi arány 72,2 százalékos volt, és 51,9 százalék szavazott arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.
A kezdeményezést a parlament petíciós bizottságának napirendre kell vennie. Ez a testület dönt arról, hogy hitelesek-e az aláírások, és a kezdeményezés alkalmas-e a parlamenti vitára. A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláírt.
A BBC-nek nyilatkozó szakértők szombaton gyakorlatilag zéróra taksálták annak az esélyét, hogy a népszavazások szabályainak átírását követelő petíció alapján a brit kormány újabb referendumot hirdetne az EU-tagságról, elsősorban azért, mert ez utólagos szabálymódosítással érne fel.
David Lammy, az ellenzéki Munkáspárt egyik alsóházi képviselője szombati Twitter-üzenetében ehelyett azt javasolta, hogy a parlament akadályozza meg Nagy-Britannia kilépését az EU-ból. Lammy felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-tagságról szóló népszavazás nem bír kötelező jogi érvénnyel, vagyis nem kötelezi a parlamentet a kilépést megalapozó törvények megalkotásra. A munkáspárti képviselő szerint az alsóháznak már a jövő héten szavaznia kellene arról, hogy törvényalkotási napirendjére kívánja-e venni Nagy-Britannia kilépését az EU-ból.
„Ébredjünk már fel (...) Parlamenti szavazással megállíthatjuk ezt az őrültséget, és véget vethetünk ennek a lidércnyomásnak\" – írta a Twitter üzenőportálon közzétett nyilatkozatában Lammy, aki azzal vádolta a kilépésért kampányoló tábor frontemberét, Boris Johnson volt londoni polgármestert, hogy hazugságokkal érvelt az EU-tagság feladása mellett.
A brit főváros önállósulását és EU-tagfelvételét indítványozó felhívást szombat estig 149 ezren írták alá. Ez a helyenként tréfálkozó hangvételű petíció Sadiq Khan londoni polgármestert szólítja fel arra, hogy nyilvánítsa Londont függetlenné az Egyesült Királyságtól, és kérje a város felvételét az EU-ba, valamint a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelynek Nagy-Britannia nem tagja. A petíció szerint London nemzetközi város, és meg akarja őrizni központi helyét Európában.
London lakosságának 60 százaléka a bennmaradásra voksolt a brit EU-tagságról rendezett csütörtöki népszavazáson.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!