Nem lesz „álláshalmozó”. Maia Sandu határozottan cáfolja, hogy Románia államfője szeretne lenni
Fotó: Moldova elnöki hivatala
Határozottan cáfolta csütörtökön Maia Sandu moldovai államfő, hogy indulni kívánna a román elnöki tisztségért a jövőre esedékes választáson.
2023. február 16., 13:232023. február 16., 13:23
2023. február 16., 14:112023. február 16., 14:11
„Szeretném, hogy teljesen egyértelmű legyen: semmilyen romániai tisztségért nem szállok harcba. Tudom, hogy a Prut túlpartján vannak olyan románok, akik figyelemmel követik, hogy mit teszünk Chișinăuban, közülük pedig egyesek értékelik, amit teszünk, nekik nagyon hálásak vagyunk. Nagyon fontos teendőink vannak itt, ki kell tartanunk, a szabad világ oldalán kell tartanunk a Moldovai Köztársaságot, és be kell vinnünk az Európai Unióba” – hangoztatta Sandu egy, a közszolgálati televíziónak adott interjúban.
Annak kapcsán, hogyan vélekednek Moldovában a Romániával való egyesülésről, miután a bukaresti orosz nagykövet korábban úgy nyilatkozott: országa nem ellenzi a két ország egyesülését, Sandu kifejtette,
Sikerült megakadályozni, hogy Oroszország aknamunkájával, egyes intézmények elleni támadások és túszejtések révén destabilizálja a Moldovai Köztársaságot – jelentette be hétfőn Maia Sandu moldovai elnök.
„Az egyesülés úgy valósulhat meg, ahogy már többször is elmondtam: ha ezt a moldovai és a romániai polgárok támogatják. A moldovai Köztársaságban azt mutatják a felmérések, hogy van támogatottsága az egyesülés gondolatának. Egyes régiógban, Gagauziában a politikusok mumusként használják az egyesülést, hogy feszültséget gerjesszenek, hogy megijesszék az ottaniakat, hogy a chișinăui kormány ellen használják fel őket.
– mondta a moldovai államfő.
Az a felvetés, hogy Sandu elindulhatna a romániai elnökválasztáson, annak kapcsán merült fel, hogy a jobboldalnak jelen állás szerint nincs a győzelemre esélyes karizmatikus jelöltje, akit elindíthatna a tisztségért, miután Klaus Iohannis államfő már a második mandátumát tölti, így nem indulhat többször.
Sandu esetleges megválasztásában az unionista erők az első lépést látnák a két ország egyesülése felé.
Ugyanakkor egyes elemzők szerint az ezzel kapcsolatos híreszteléseket Moszkva kezdte terjeszteni, hogy növelje a feszültséget Moldován belül az egyesüléspárti és az azt ellenző oldal között.
Bár a koronavírus-járvány hál’ istennek Romániában is lecsengett, egyik „szövődményétől” – társadalmi, nem pedig egészségügyi értelemben – képtelenek vagyunk szabadulni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!