2008. március 19., 00:002008. március 19., 00:00
Budai Bernadett kormányszóvivõ az MTI-nek azt nyilatkozta: a kabinet Koszovó függetlenségének elismerésében figyelembe vette március 15-ét. A hivatalos magyar álláspont szerint Magyarország azért késleltette az elismerést, nehogy atrocitások érjék a nemzeti ünnepen a határon túli magyarokat.
Pásztor István, Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke tegnap Budapesten elmondta, reméli, hogy a Vajdaságban nem történnek magyarellenes incidensek, de elképzelhetõ, hogy lesznek magyarverések azt követõen, hogy a magyar kormány ma elismeri független államként a Szerbiától elszakadt Koszovót. „Lehetnek kilengések, senkinek nincs hatalma és ellenõrzési lehetõsége minden szélsõséges elem felett. Úgy látom, hogy a rendõrség hatékonyan végzi a munkáját” – mondta Pásztor István. A VMSZ elnöke elmondta: mindent megtett annak érdekében, hogy minimális legyen a veszély, egyeztetett a szerbiai pártokkal, a kormánnyal és a rendõrséggel. Hozzátette: a vajdasági magyarok folyamatos kapcsolatban vannak a magyar kormánnyal és a külügyminisztériummal is.
A koszovói elismerés egyúttal azt is jelenti Magyarország számára, hogy NATO- és EU-tagországként kötelezettséget vállal a negatív következmények kivédésére. Budapest ugyanakkor a diplomáciai fellépésen kívül nem tehet mást, jegyezte meg a vajdasági magyar politikus. Kitért arra, hogy az elmúlt néhány napban több olyan kijelentést is tettek vezetõ szerb politikusok, amely bátorítást jelenthet a radikális elemeknek. Ezek a kijelentések Pásztor István szerint elsõsorban kampányfogásoknak tekinthetõk.
Közben Milorad Mircsics, a Szerb Radikális Párt tartományi parlamenti képviselõcsoportjának elnöke közölte, hogy amennyiben Budapest elismeri Koszovó függetlenségét, incidensek robbanhatnak ki a magyarok lakta vajdasági településeken. Mindezt megbízható, „belbiztonsági és titkosszolgálati” információkra hivatkozva jelentette ki, már elõre a pontosabban meg nem határozott „hatalmat” téve felelõssé érte. Egeresi Sándor, a vajdasági parlament alelnöke, a VMSZ képviselõcsoportjának tagja ezek után az újvidéki törvényhozás tegnapi ülésén napirend elõtti felszólalásban követelte, hogy a ház biztonsági bizottsága sürgõsen üljön össze, s fogadjon el állásfoglalást a nyilatkozattal kapcsolatban. Ugyanezt kezdeményezte országos szinten is, hasonló állásfoglalást kérve a szerbiai parlament illetékes bizottságától. Tomiszlav Bogunovics, a vajdasági parlament biztonsági szaktestületének elnöke közölte, hogy a VMSZ követelését sürgõsségi eljárás keretében, nagy valószínûséggel már a jövõ hét elején megtárgyalják, s döntés is születik.
Hírösszefoglaló
Magyar nõt bántalmaztak Kárpátalján
Megvertek egy fiatalasszonyt Nagyszõlõsön, állítása szerint azért, mert magyarul beszélt – jelentette tegnap az ungvári Kárpáti Igaz Szó címû országos lap. Az újság megszólaltatta a sértettet, V. Klára nagypaládi lakost, aki elmondta, hogy a nagyszõlõsi buszállomáson egyik falubelijével beszélgetett, amikor egy hatvan év körüli férfi agresszív hangnemben kérte számon rajta, hogy tud-e ukránul. A fiatalasszony válaszára, hogy feléjük, lévén színmagyar környék, nemigen beszélnek ukránul, az illetõ valóságos dührohamot kapott, kiborította a táskáját, és dulakodni kezdett vele. A nõ elmondása szerint támadója olyan erõvel esett neki, hogy nagyon megijedt. Segítségért kiabált, de – mint megjegyezte – az emberek inkább elhúzódtak a közelbõl, mígnem a helyi rendõrség zsebtolvajokra vadászó nyomozói megfékezték a dühöngõt. A fiatalasszony védelmére kelt két férfi közül az egyiknek a randalírozó könnyebb sérülést okozott. Az ügyben garázdaság és hatóság elleni erõszak címén indult eljárás. A Kárpátalján eddig példa nélkül álló múlt pénteki eset kapcsán az újság megjegyzi, hogy két nappal az ukrán nacionalista erõk ungvári tüntetése után a jelek szerint a magyarellenes megnyilvánulások Ugocsába is begyûrûztek.
MTI
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.