2008. március 19., 00:002008. március 19., 00:00
Budai Bernadett kormányszóvivõ az MTI-nek azt nyilatkozta: a kabinet Koszovó függetlenségének elismerésében figyelembe vette március 15-ét. A hivatalos magyar álláspont szerint Magyarország azért késleltette az elismerést, nehogy atrocitások érjék a nemzeti ünnepen a határon túli magyarokat.
Pásztor István, Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke tegnap Budapesten elmondta, reméli, hogy a Vajdaságban nem történnek magyarellenes incidensek, de elképzelhetõ, hogy lesznek magyarverések azt követõen, hogy a magyar kormány ma elismeri független államként a Szerbiától elszakadt Koszovót. „Lehetnek kilengések, senkinek nincs hatalma és ellenõrzési lehetõsége minden szélsõséges elem felett. Úgy látom, hogy a rendõrség hatékonyan végzi a munkáját” – mondta Pásztor István. A VMSZ elnöke elmondta: mindent megtett annak érdekében, hogy minimális legyen a veszély, egyeztetett a szerbiai pártokkal, a kormánnyal és a rendõrséggel. Hozzátette: a vajdasági magyarok folyamatos kapcsolatban vannak a magyar kormánnyal és a külügyminisztériummal is.
A koszovói elismerés egyúttal azt is jelenti Magyarország számára, hogy NATO- és EU-tagországként kötelezettséget vállal a negatív következmények kivédésére. Budapest ugyanakkor a diplomáciai fellépésen kívül nem tehet mást, jegyezte meg a vajdasági magyar politikus. Kitért arra, hogy az elmúlt néhány napban több olyan kijelentést is tettek vezetõ szerb politikusok, amely bátorítást jelenthet a radikális elemeknek. Ezek a kijelentések Pásztor István szerint elsõsorban kampányfogásoknak tekinthetõk.
Közben Milorad Mircsics, a Szerb Radikális Párt tartományi parlamenti képviselõcsoportjának elnöke közölte, hogy amennyiben Budapest elismeri Koszovó függetlenségét, incidensek robbanhatnak ki a magyarok lakta vajdasági településeken. Mindezt megbízható, „belbiztonsági és titkosszolgálati” információkra hivatkozva jelentette ki, már elõre a pontosabban meg nem határozott „hatalmat” téve felelõssé érte. Egeresi Sándor, a vajdasági parlament alelnöke, a VMSZ képviselõcsoportjának tagja ezek után az újvidéki törvényhozás tegnapi ülésén napirend elõtti felszólalásban követelte, hogy a ház biztonsági bizottsága sürgõsen üljön össze, s fogadjon el állásfoglalást a nyilatkozattal kapcsolatban. Ugyanezt kezdeményezte országos szinten is, hasonló állásfoglalást kérve a szerbiai parlament illetékes bizottságától. Tomiszlav Bogunovics, a vajdasági parlament biztonsági szaktestületének elnöke közölte, hogy a VMSZ követelését sürgõsségi eljárás keretében, nagy valószínûséggel már a jövõ hét elején megtárgyalják, s döntés is születik.
Hírösszefoglaló
Magyar nõt bántalmaztak Kárpátalján
Megvertek egy fiatalasszonyt Nagyszõlõsön, állítása szerint azért, mert magyarul beszélt – jelentette tegnap az ungvári Kárpáti Igaz Szó címû országos lap. Az újság megszólaltatta a sértettet, V. Klára nagypaládi lakost, aki elmondta, hogy a nagyszõlõsi buszállomáson egyik falubelijével beszélgetett, amikor egy hatvan év körüli férfi agresszív hangnemben kérte számon rajta, hogy tud-e ukránul. A fiatalasszony válaszára, hogy feléjük, lévén színmagyar környék, nemigen beszélnek ukránul, az illetõ valóságos dührohamot kapott, kiborította a táskáját, és dulakodni kezdett vele. A nõ elmondása szerint támadója olyan erõvel esett neki, hogy nagyon megijedt. Segítségért kiabált, de – mint megjegyezte – az emberek inkább elhúzódtak a közelbõl, mígnem a helyi rendõrség zsebtolvajokra vadászó nyomozói megfékezték a dühöngõt. A fiatalasszony védelmére kelt két férfi közül az egyiknek a randalírozó könnyebb sérülést okozott. Az ügyben garázdaság és hatóság elleni erõszak címén indult eljárás. A Kárpátalján eddig példa nélkül álló múlt pénteki eset kapcsán az újság megjegyzi, hogy két nappal az ukrán nacionalista erõk ungvári tüntetése után a jelek szerint a magyarellenes megnyilvánulások Ugocsába is begyûrûztek.
MTI
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.