Migránsok a magyar-szerb határon álló drótkerítésnél: Magyarország továbbra sem fogadna be illegálisan érkező menekülteket
Fotó: MTI/Ujvári Sándor
Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumát, ezért nem készített tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi ilyen dokumentum benyújtását – jelentette ki Pósfai Gábor belügyminiszter az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának hétfői ülésén. A politikust az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának luxemburgi ülésén történtekről hallgatták meg.
2026. június 15., 16:292026. június 15., 16:29
2026. június 15., 16:292026. június 15., 16:29
Pósfai Gábor közölte: a paktumban szereplő szolidaritási pillérek – a kvótarendszer szerinti elosztás, a pénzügyi hozzájárulás és a technikai segítségnyújtás – közül Magyarország kizárólag az utóbbit tartja elfogadhatónak. Ehhez azonban annak a tömeges migrációval szembenéző országnak a jóváhagyása is szükséges, amely a segítséget igénybe venné. A miniszter hozzátette: a tanács ülésén előzetes, tapogatózó jellegű megbeszélésekre és kétoldalú egyeztetésekre sor került, ám ezek nem vezettek konkrét megállapodáshoz.
Elmondta azt is, hogy a tanácskozáson – ahol a schengeni övezet helyzetét is megvitatták – kétoldalú egyeztetést folytatott osztrák kollégájával. Ennek oka az volt, hogy
A felek közösen felvetették annak lehetőségét, hogy középtávon a jelenlegi rendszert egy olyan megoldás váltsa fel, amelyben az osztrák és a magyar belügyi szervek együttműködve nem közvetlenül a határon, hanem a határrégióban végeznek ellenőrzéseket.
Az ülésen szó esett az ukrán állampolgárok átmeneti védelméről és annak meghosszabbításáról is. Ukrajna ugyanis felvetette, hogy azokban a tagállamokban, ahol több százezer, esetenként félmilliónál is több ukrán menekült tartózkodik, a hadköteles korú férfiak esetében ne hosszabbítsák meg a védelmet. Magyarország azonban ellenezte a védelemben részesülők körének szűkítését – ismertette a miniszter.
Pósfai Gábor arról is beszámolt, hogy Magnus Brunner, az Európai Bizottság belügyi és migrációs biztosa szerint a közös erőfeszítéseknek köszönhetően a schengeni övezet továbbra is működőképes. Ezt az is mutatja, hogy
A biztos ugyanakkor fontosnak nevezte a külső határok védelmének megerősítését, a vízumpolitika reformját és a tagállamok közötti ügyintézés egyszerűsítését.
Téma volt az is, hogy jelenleg a legtöbb illegális migráns Szomáliából érkezik az Európai Unió területére. Ez azért jelent egyre nagyobb problémát, mert Szomália a kitoloncolt személyek mindössze 3 százalékát hajlandó visszafogadni. Emiatt a tagállamok támogatták a vízumkorlátozások szigorúbb alkalmazását, valamint azt, hogy az EU a pénzügyi támogatások mértékét az illegális migránsok visszafogadásához kösse. Magyarország álláspontja szerint a migrációs kihívásokat az Európai Unión kívül, a kibocsátó országok közelében, illetve a kibocsátó vagy tranzitországokban kell kezelni – mondta a miniszter.
Bóka János (Fidesz), a bizottság alelnöke az ülésen kijelentette: pártja sem támogatja az átmeneti védelemben részesülő ukrán állampolgárok körének szűkítését.
Az ellenzéki politikus ugyanakkor leszögezte, hogy Vitnyéden nincs, és korábban sem volt migránstábor.
Arra a kérdésre pedig, hogy lesz-e a jövőben, a jelenlegi kormány tudja a választ – tette hozzá.
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!