2008. május 23., 00:002008. május 23., 00:00
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint a szlovákiai magyar oktatás eddigi jogállásán a várakozáshoz képest „csak mérsékelten esett csorba”. Az iskolák szeptember elsejétõl már az új törvényhez kötelesek igazodni.
A törvényt 79 képviselõ támogatta, 53 nemmel szavazott, 3 tartózkodott. A magyar párt egyetlen módosító indítványát sem méltányolták. Az MKP mind a húsz képviselõje a törvény ellen szavazott. A szlovák ellenzéki és független képviselõk ugyan döntõ mértékben szintén ellene szavaztak, de a vita során, a kormánypártok álláspontjával egybecsengõen, közülük sokan azt az álláspontot képviselték, hogy a szlovákiai magyar alap- és középiskolák végzõsei nem tudnak kellõképpen szlovákul, s ez az állapot tarthatatlan. A Mikulás Dzurinda volt kormányfõ vezette pártról a sajtó már megírta: õk most élnek az alkalommal, hogy „elverjék a port a magyarokon”, amiért az „ellenzéki erõk megállapodását megszegve, az MKP az oktatási törvényben beígért engedmények fejében, Robert Fico kormányfõnek kedvezve nem ellenezte a Lisszaboni Szerzõdés ratifikálását”. Csáky Pál pártelnök az MKP csütörtök délutáni rendkívüli sajtótájékoztatóján kifejtette: a törvényt rossznak tartják, és semmiképpen sem tudják reformlépésnek tekinteni, ellenkezõleg: haszontalan visszalépés történt. Szigeti László volt oktatási miniszter, az MKP alelnöke úgy vélte: a magyar oktatás eddigi jogállása csak a tankönyvek használatában sérült. A szlovákiai magyar civil társadalom, a szülõket, pedagógusokat tömörítõ érdekvédelmi szervezetek harmincezer tiltakozó aláírást gyûjtöttek össze és jelezték: jogkorlátozó törvény esetén a polgári engedetlenség békés eszközeivel is élni kívánnak.
MTI
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.