Magyar össztűz Pozsonyra

A pozsonyi magyar nagykövetség pénteken ismertette a szlovák külügyminisztérium vezetésével, hogy a magyar kormány nem ért egyet a Benes-dekrétumok megerősítésével. Sólyom László köztársasági elnök a Visegrádi Négyek keszthelyi találkozóján leszögezte: Magyarország elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, egyben visszautasítja a határozatot. Az államfő szerint a pozsonyi parlament határozata semmiképpen sem szolgálja a magyar–szlovák kapcsolatok fejlődését. Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök ugyanakkor egyes magyarországi és a szlovákiai magyar politikusok felvetéseire született reakcióként értékelte a határozatot. A pozsonyi törvényhozás döntése nyomán Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő telefonon beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnök leszögezte, az Európai Unió és a jószomszédi kapcsolatok elveivel ellentétesnek tartja a szlovák parlament határozatát. Gyurcsány világossá tette, hogy a döntés csalódást okozott Budapesten, és semmiképpen sem járul hozzá a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséhez. Robert Fico belpolitikai okokkal magyarázta a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának döntését A szlovákiai viszonyok második világháború utáni rendezéséről szóló háború utáni dokumentumok érinthetetlenségéről című határozatról. Fico „a szlovák politikai erők természetes reagálásának tartja, egyben az MKP élén álló Csáky Pál Benes-dekrétumok semmissé nyilvánításával kapcsolatos provokációira adott válasznak” tekinti a döntést.

Ugyancsak megdöbbenését fejezte ki a szlovák parlamenti döntéssel kapcsolatban Szili Katalin. Az Országgyűlés elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy a szlovák törvényhozás olyan döntést hozott, amely a mai Európa értékeivel és jogelveivel szöges ellentétben áll.

A pozsonyi határozat máris éreztette hatását a magyar–szlovák viszonyban: szombaton Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke lemondta a szlovák külügyi bizottsággal tervezett közös testületi ülést. Németh hangsúlyozta: a bizottsági ülés lemondásával szeretnének tiltakozni a döntés ellen. Hozzátette: a Fidesz támogatja a magyar kormányt abban, hogy határozottan lépjen fel a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon a Szlovák Nemzeti Tanács döntése ellen, és készen állnak az egyeztetésre, valamint bármilyen közös stratégia kialakítására. A többi párt is elítélte a határozatot, az SZDSZ szerint a kollektív bűnösség elve, amely 13 Benes-dekrétum alapjául szolgál, civilizálatlan, az európai értékekkel ellentétes, ezért elfogadhatatlan a magyar liberálisok számára. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) úgy ítéli, hogy a Magyar Köztársaság kormányának jelentéstételre haza kell rendelnie Pozsonyból nagykövetét, és minden nemzetközi szervezetben fel kell emelnie szavát a kisebbségi jogok védelmében, a kollektív bűnösség mindenféle megnyilvánulása ellen.

Az ügy Brüsszelben sem maradt visszhang nélkül, magyar európai parlamenti képviselők – Gál Kinga (Fidesz), Tabajdi Csaba (MSZP), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) és Surján László (KDNP) – közös nyilatkozatban ítélték el a szlovák parlament döntését.

Radoslav Procházka szlovák alkotmányjogász szerint ugyanakkor a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét megerősítő határozatnak nincs semmilyen jogi hatálya. A pozsonyi Új Szó című magyar napilapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, a nyilatkozat elfogadásával semmilyen szinten sem változik a jogrendszer és a jogi szabályozás. „A parlamentet az elfogadott dokumentum semmire sem kötelezi, tehát bármikor visszatérhet akár a Benes-dekrétumokhoz is. Azt sem akadályozza meg, hogy olyan megoldást válasszon, mely nem lesz összhangban a jelenlegi nyilatkozattal” – mondta a szlovák alkotmányjogi szakértő. Úgy véli, a dekrétumok jogi szempontból már „elhasználódtak”, nem képezik semmilyen jogviszony alapját. A felvidéki Magyar Koalíció Pártja egyébként szerencsétlen lépésnek minősítette a döntést, és továbbra is fontosnak tartja azoknak a polgároknak a megkövetését, akiket a háború utáni megtorlások érintettek, s továbbra is úgy véli, mérlegelni kellene kárpótlásuk lehetőségét is.

Krónika

A kollektív bűnök „kőbe vésése”

Az újjáalakult csehszlovák állam legelső megnyilvánulásai, így Edvard Benes elnök dekrétumai között szerepelt a nem szláv nyelvű etnikumok, azaz a németek és a magyarok kollektív bűnösségének elve, illetve a szláv nemzetállam megteremtésének szándéka. Az 1945. április 5-én kiadott kassai kormányprogram megvalósulását a következő időszakban kiadott elnöki rendeletek és a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott törvények biztosították. 1945. május 14. és október 27. között 143 dekrétum született, melyek közül 13 közvetlenül és kb. 20 közvetve érintette a két kollektívan bűnösnek tekintett etnikumot. Ezek közül Benes 1945. augusztus 2-án kiadott 33. elnöki dekrétuma járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet automatikusan megfosztotta őket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járulékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. A magyar nemzetiségű magánalkalmazottak elbocsátását egy júniusban kiadott rendelet írta elő. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették, és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek. A kassai kormányprogram meghirdetését követően az év végéig a népbíróságok mintegy 75 000 szlovákiai magyart – elsősorban értelmiségieket – ítéltek el háborús bűnösként, és utasítottak ki az országból.