
Az orosz hadsereg parancsnokai szerint katonáik életének megóvása érdekében döntöttek a visszavonulás mellett
Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Az orosz erőknek a Dnyeper folyó bal partjára való visszavonását rendelte el szerdán Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.
2022. november 09., 18:522022. november 09., 18:52
2022. november 09., 19:192022. november 09., 19:19
A csapatok visszavonását Szergej Szurovikin tábornok, az Ukrajnában harcoló orosz haderő parancsnoka javasolta, amit az élőerő megóvásának szándékával indokolt – közölte az MTI. Herszon megye Moszkva által kinevezett hatóságai szerdán közölték, hogy a Dnyeper jobb partjáról mintegy 80 ezer civilt evakuáltak. Szurovikin szerint a kivonulási manővert a közeljövőben hajtják végre. A hadseregcsoport parancsnokságán, a védelmi tárcavezetőnek kamerák előtt tett bejelentésében Szurovikin azt hangoztatta, hogy az ukrán fegyveres erőknek tervei vannak a kahovkai vízerőmű alatti ártér elárasztására.
„Tisztában vagyok vele, hogy ez egy nagyon nehéz döntés. Ugyanakkor az a legfontosabb, hogy megóvjuk katonáink életét, és egészében véve a csapatok harcképességét. Ezenkívül felszabadul az erők és eszközök egy része, amely a műveleti övezet más részein aktív műveletekhez lesz felhasználva, beleértve a támadó jellegűeket is” – tette hozzá. „Egyetértek az ön következtetéseivel és javaslataival. Számunkra az orosz katonák élete és épsége mindig prioritást élvez” – válaszolta Sojgu.
Az orosz erők február 24-én, az ukrajnai háború első napján kezdték meg a harcot Herszonért. A város, amelyet március 3-án foglaltak el, mindeddig az orosz hadsereg ellenőrzése alatt maradt. Az elmúlt hetek során a Dnyeper jobb partjáról a helyi hatóságok szerint mintegy 80 ezer civilt evakuáltak.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 30-án írta alá a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, valamint Zaporizzsja és Herszon régiók Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló megállapodásokat ratifikáló négy törvényt. Ezt megelőzően a négy megye lakosai „népszavazással” döntöttek arról, hogy kiszakadnak Ukrajnából, és csatlakoznak Oroszországhoz; a referendumot csak az oroszok ismerik el.
Eközben a Guardian arról számolt be, hogy felrobbantották a Herszon városából kivezető főúton található hidat. A legfrissebb esemény újabb zűrzavart okozott az oroszok által felügyelt területen, ahol az ukrán erők egyre beljebb nyomulnak. A képeket közzétevő ukránok azt feltételezik, hogy a hidat az orosz csapatok robbantották fel a visszavonulásra készülve. Oleg Zsdanov ukrán katonai elemző ezzel szemben a Reutersnek azt mondta, ukrán szabotőrök rombolhatták le, hogy elszigeteljék az orosz erőket mindkét oldalon, és „kettészakítsák a harcoló egységet”.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
szóljon hozzá!