Az orosz hadsereg parancsnokai szerint katonáik életének megóvása érdekében döntöttek a visszavonulás mellett
Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Az orosz erőknek a Dnyeper folyó bal partjára való visszavonását rendelte el szerdán Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.
2022. november 09., 18:522022. november 09., 18:52
2022. november 09., 19:192022. november 09., 19:19
A csapatok visszavonását Szergej Szurovikin tábornok, az Ukrajnában harcoló orosz haderő parancsnoka javasolta, amit az élőerő megóvásának szándékával indokolt – közölte az MTI. Herszon megye Moszkva által kinevezett hatóságai szerdán közölték, hogy a Dnyeper jobb partjáról mintegy 80 ezer civilt evakuáltak. Szurovikin szerint a kivonulási manővert a közeljövőben hajtják végre. A hadseregcsoport parancsnokságán, a védelmi tárcavezetőnek kamerák előtt tett bejelentésében Szurovikin azt hangoztatta, hogy az ukrán fegyveres erőknek tervei vannak a kahovkai vízerőmű alatti ártér elárasztására.
„Tisztában vagyok vele, hogy ez egy nagyon nehéz döntés. Ugyanakkor az a legfontosabb, hogy megóvjuk katonáink életét, és egészében véve a csapatok harcképességét. Ezenkívül felszabadul az erők és eszközök egy része, amely a műveleti övezet más részein aktív műveletekhez lesz felhasználva, beleértve a támadó jellegűeket is” – tette hozzá. „Egyetértek az ön következtetéseivel és javaslataival. Számunkra az orosz katonák élete és épsége mindig prioritást élvez” – válaszolta Sojgu.
Az orosz erők február 24-én, az ukrajnai háború első napján kezdték meg a harcot Herszonért. A város, amelyet március 3-án foglaltak el, mindeddig az orosz hadsereg ellenőrzése alatt maradt. Az elmúlt hetek során a Dnyeper jobb partjáról a helyi hatóságok szerint mintegy 80 ezer civilt evakuáltak.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 30-án írta alá a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, valamint Zaporizzsja és Herszon régiók Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló megállapodásokat ratifikáló négy törvényt. Ezt megelőzően a négy megye lakosai „népszavazással” döntöttek arról, hogy kiszakadnak Ukrajnából, és csatlakoznak Oroszországhoz; a referendumot csak az oroszok ismerik el.
Eközben a Guardian arról számolt be, hogy felrobbantották a Herszon városából kivezető főúton található hidat. A legfrissebb esemény újabb zűrzavart okozott az oroszok által felügyelt területen, ahol az ukrán erők egyre beljebb nyomulnak. A képeket közzétevő ukránok azt feltételezik, hogy a hidat az orosz csapatok robbantották fel a visszavonulásra készülve. Oleg Zsdanov ukrán katonai elemző ezzel szemben a Reutersnek azt mondta, ukrán szabotőrök rombolhatták le, hogy elszigeteljék az orosz erőket mindkét oldalon, és „kettészakítsák a harcoló egységet”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!