
Az orosz hadsereg parancsnokai szerint katonáik életének megóvása érdekében döntöttek a visszavonulás mellett
Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Az orosz erőknek a Dnyeper folyó bal partjára való visszavonását rendelte el szerdán Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.
2022. november 09., 18:522022. november 09., 18:52
2022. november 09., 19:192022. november 09., 19:19
A csapatok visszavonását Szergej Szurovikin tábornok, az Ukrajnában harcoló orosz haderő parancsnoka javasolta, amit az élőerő megóvásának szándékával indokolt – közölte az MTI. Herszon megye Moszkva által kinevezett hatóságai szerdán közölték, hogy a Dnyeper jobb partjáról mintegy 80 ezer civilt evakuáltak. Szurovikin szerint a kivonulási manővert a közeljövőben hajtják végre. A hadseregcsoport parancsnokságán, a védelmi tárcavezetőnek kamerák előtt tett bejelentésében Szurovikin azt hangoztatta, hogy az ukrán fegyveres erőknek tervei vannak a kahovkai vízerőmű alatti ártér elárasztására.
„Tisztában vagyok vele, hogy ez egy nagyon nehéz döntés. Ugyanakkor az a legfontosabb, hogy megóvjuk katonáink életét, és egészében véve a csapatok harcképességét. Ezenkívül felszabadul az erők és eszközök egy része, amely a műveleti övezet más részein aktív műveletekhez lesz felhasználva, beleértve a támadó jellegűeket is” – tette hozzá. „Egyetértek az ön következtetéseivel és javaslataival. Számunkra az orosz katonák élete és épsége mindig prioritást élvez” – válaszolta Sojgu.
Az orosz erők február 24-én, az ukrajnai háború első napján kezdték meg a harcot Herszonért. A város, amelyet március 3-án foglaltak el, mindeddig az orosz hadsereg ellenőrzése alatt maradt. Az elmúlt hetek során a Dnyeper jobb partjáról a helyi hatóságok szerint mintegy 80 ezer civilt evakuáltak.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 30-án írta alá a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok, valamint Zaporizzsja és Herszon régiók Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló megállapodásokat ratifikáló négy törvényt. Ezt megelőzően a négy megye lakosai „népszavazással” döntöttek arról, hogy kiszakadnak Ukrajnából, és csatlakoznak Oroszországhoz; a referendumot csak az oroszok ismerik el.
Eközben a Guardian arról számolt be, hogy felrobbantották a Herszon városából kivezető főúton található hidat. A legfrissebb esemény újabb zűrzavart okozott az oroszok által felügyelt területen, ahol az ukrán erők egyre beljebb nyomulnak. A képeket közzétevő ukránok azt feltételezik, hogy a hidat az orosz csapatok robbantották fel a visszavonulásra készülve. Oleg Zsdanov ukrán katonai elemző ezzel szemben a Reutersnek azt mondta, ukrán szabotőrök rombolhatták le, hogy elszigeteljék az orosz erőket mindkét oldalon, és „kettészakítsák a harcoló egységet”.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!