Békefenntartás. Emmanuel Macron európai katonákat küldene Ukrajnába egy tűzszüneti megállapodás esetén
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Emmanuel Macron francia elnök várhatóan felveti annak lehetőségét, hogy európai katonákat vezényeljen Ukrajnába az EU vezetőinek közelgő, december 18-19-i csúcstalálkozóján, ha végül tűzszüneti megállapodás születik Oroszország és Ukrajna között – jelentette a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) pénteken uniós diplomatákra hivatkozva.
2024. december 14., 09:072024. december 14., 09:07
Két uniós diplomata az RFE/RL-nek elmondta, hogy a kérdést valószínűleg azért vetik fel, hogy biztosítsák az EU jelenlétét az esetleges béketárgyalásokon, amelyek várhatóan Donald Trump megválasztott amerikai elnök januári beiktatását követően kezdődnek meg – közölte a Kyiv Independent.
Az európai hatalmak várhatóan központi szerepet kapnak abban, hogy segítsenek Kijevnek ellenállni az orosz agressziónak és elrettenteni azt, mivel Trump jelezte a támogatás csökkentésének és az Egyesült Államok „kivonulásának” szándékát a háborúból.
A The Wall Street Journal csütörtökön nem nevesített hivatalos forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy
Trump állítólag a Zelenszkijjel és Emmanuel Macron francia elnökkel múlt szombaton Párizsban tartott találkozóján tette a megjegyzéseket, világossá téve, hogy azt szeretné, ha Európa átvenné a vezetést az orosz agresszió elrettentésében.
Másrészt Zelenszkij állítólag azt mondta Trumpnak a találkozó során, hogy „a békéhez garanciákra van szükség, mert a tűzszünet önmagában nem elég” – jelentette a Reuters Zelenszkij irodájában dolgozó forrásra hivatkozva.
Macron február óta szorgalmazza, hogy valamilyen formában csapatokat küldjenek Ukrajnába. Csütörtökön Macron Lengyelországba látogatott, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel tárgyaljon arról, hogy egy esetleges tűzszüneti megállapodás után katonákat küldjenek Ukrajnába.
A találkozót követően Tusk azzal utasította el a békefenntartókkal kapcsolatos spekulációkat, hogy jelezte: az ország „jelenleg nem tervez ilyen lépéseket”.
A legfrissebb jelentések szerint
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn úgy reagált Macron külföldi békefenntartók telepítésére vonatkozó javaslatára, hogy Ukrajna „megfontolhatja” a javaslatot, de csak azután, hogy biztosította a NATO-tagság világos ütemezését.
Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője csütörtökön azt mondta, hogy
Zelenszkij várhatóan részt vesz a december 19-i brüsszeli EU-csúcson, hogy találkozzon az Európai Unió és a NATO vezetőivel – közölte az elnök csapatának egy meg nem nevezett forrása a Kyiv Independenttel.
Eközben a Trump-kormányzat leendő ukrajnai békeküldötte, Keith Kellogg a Fox News műsorában pénteken azt mondta, hogy
„Őszintén hiszem, hogy ez a következő néhány hónapban megoldódik” – mondta Kellogg a Fox Businessnek adott interjúban.
– tette hozzá Kellogg.
Kelloggot, aki korábban Mike Pence alelnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt, novemberben jelölték a posztra, miután Trump győzött az amerikai elnökválasztáson.
A 80 éves Kellogg társszerzője volt egy béketervnek, amely befagyasztaná az ukrajnai frontvonalat, hosszabb időre levenné a napirendről a NATO-csatlakozást, és részben feloldaná az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat.
Javaslatai szerint az Egyesült Államok továbbra is katonai segélyt küld Ukrajnának, és biztonsági garanciákat nyújt Kijevnek a további orosz agresszió megakadályozására. A terv nem írja elő az ukrán hadsereg létszámának csökkentését vagy a megszállt területek de jure orosznak való elismerését.
Javaslata szerint
A Fox News kérdésére, hogy tervez-e látogatást tenni akár Moszkvába, akár Kijevbe, Kellogg azt válaszolta, hogy a hivatalba lépő kormányzat „összeállít néhány tervet, hogy ténylegesen elmenjünk és meghallgassuk őket”.
Kellogg nem közölt konkrétumokat egy esetleges látogatásról egyik országban sem.
Trump, akit január 20-án iktatnak be, többször felvetette, hogy 24 órán belül véget vetne a háborúnak, de eddig tartózkodott attól, hogy részletezze tervének részleteit. Szeptemberben azt mondta, hogy olyan alkut tárgyalna, „amely mindkét félnek jó”.
Miközben Trump ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államokat „kivonja” az orosz háborúból és gyors békemegállapodásról tárgyal,
Volodimir Zelenszkij elnök nemrég azt mondta, hogy az országnak mindent meg kell tennie azért, hogy 2025-ben diplomáciai eszközökkel véget vessen a háborúnak, hozzátéve, hogy egy Trump-kormányzat alatt a háború „gyorsabban véget érne”.
Pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter megismételte Zelenszkij megjegyzéseit, kijelentve, hogy „meg van győződve arról, hogy kapunk még egy esélyt, további lehetőségeket, hogy közelebb hozzuk az igazságos békét Ukrajna számára”.
Eközben
– jelentette az NBC News pénteken, a megbeszéléseket ismerő forrásokra hivatkozva.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója többször is megbeszélést folytatott Trump hivatalba lépő nemzetbiztonsági tanácsadójával, Mike Waltzcal, amelyek középpontjában az információcsere állt, de nem a várható béketárgyalásokra vonatkozó stratégiák – mondták az NBC News forrásai.
Trump átmeneti csapatának szóvivője megerősítette, hogy a két tisztségviselő kapcsolatban állt egymással, hozzátéve, hogy
A Volodimir Zelenszkij elnökkel múlt szombaton Párizsban tartott találkozóját követően Trump azt mondta, hogy az ukrán vezető kész „alkut kötni és megállítani az őrületet”, és hogy Putyin orosz elnöknek „cselekednie kell”, miután elképesztő veszteségeket szenvedett Ukrajnában.
Ukrajna olajraktárra csapott le az oroszországi Orjoli területen
Ukrán drónok csapást mértek egy olajraktárra Orjol városában szombatra virradóra, ami nagy tüzet okozott – jelentette több orosz Telegram-csatorna. A robbanásokról a város lakói helyi idő szerint éjfél körül számoltak be.
Andrej Klicskov, az Orjoli terület kormányzója szombaton kora reggel arról számolt be, hogy 11 drónt lőttek le a régió felett, a tűz pedig az olajraktárra korlátozódott. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
A közösségi médiában közzétett és a helyi lakosok által készített videókon látszik, hogy egy drón egy tárolótartályba csapódott és robbanást okozott egy orjoli olajraktárnál. A helyi lakosok azt állították, hogy legalább egy tárolótartály kigyulladt a támadás következtében – jelentette az ASTRA. Nem volt azonnal világos, hogy melyik olajraktár volt a támadás célpontja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!