Békefenntartás. Emmanuel Macron európai katonákat küldene Ukrajnába egy tűzszüneti megállapodás esetén
Fotó: Emmanuel Macron/Facebook
Emmanuel Macron francia elnök várhatóan felveti annak lehetőségét, hogy európai katonákat vezényeljen Ukrajnába az EU vezetőinek közelgő, december 18-19-i csúcstalálkozóján, ha végül tűzszüneti megállapodás születik Oroszország és Ukrajna között – jelentette a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) pénteken uniós diplomatákra hivatkozva.
2024. december 14., 09:072024. december 14., 09:07
Két uniós diplomata az RFE/RL-nek elmondta, hogy a kérdést valószínűleg azért vetik fel, hogy biztosítsák az EU jelenlétét az esetleges béketárgyalásokon, amelyek várhatóan Donald Trump megválasztott amerikai elnök januári beiktatását követően kezdődnek meg – közölte a Kyiv Independent.
Az európai hatalmak várhatóan központi szerepet kapnak abban, hogy segítsenek Kijevnek ellenállni az orosz agressziónak és elrettenteni azt, mivel Trump jelezte a támogatás csökkentésének és az Egyesült Államok „kivonulásának” szándékát a háborúból.
A The Wall Street Journal csütörtökön nem nevesített hivatalos forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy
Trump állítólag a Zelenszkijjel és Emmanuel Macron francia elnökkel múlt szombaton Párizsban tartott találkozóján tette a megjegyzéseket, világossá téve, hogy azt szeretné, ha Európa átvenné a vezetést az orosz agresszió elrettentésében.
Másrészt Zelenszkij állítólag azt mondta Trumpnak a találkozó során, hogy „a békéhez garanciákra van szükség, mert a tűzszünet önmagában nem elég” – jelentette a Reuters Zelenszkij irodájában dolgozó forrásra hivatkozva.
Macron február óta szorgalmazza, hogy valamilyen formában csapatokat küldjenek Ukrajnába. Csütörtökön Macron Lengyelországba látogatott, hogy Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel tárgyaljon arról, hogy egy esetleges tűzszüneti megállapodás után katonákat küldjenek Ukrajnába.
A találkozót követően Tusk azzal utasította el a békefenntartókkal kapcsolatos spekulációkat, hogy jelezte: az ország „jelenleg nem tervez ilyen lépéseket”.
A legfrissebb jelentések szerint
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn úgy reagált Macron külföldi békefenntartók telepítésére vonatkozó javaslatára, hogy Ukrajna „megfontolhatja” a javaslatot, de csak azután, hogy biztosította a NATO-tagság világos ütemezését.
Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője csütörtökön azt mondta, hogy
Zelenszkij várhatóan részt vesz a december 19-i brüsszeli EU-csúcson, hogy találkozzon az Európai Unió és a NATO vezetőivel – közölte az elnök csapatának egy meg nem nevezett forrása a Kyiv Independenttel.
Eközben a Trump-kormányzat leendő ukrajnai békeküldötte, Keith Kellogg a Fox News műsorában pénteken azt mondta, hogy
„Őszintén hiszem, hogy ez a következő néhány hónapban megoldódik” – mondta Kellogg a Fox Businessnek adott interjúban.
– tette hozzá Kellogg.
Kelloggot, aki korábban Mike Pence alelnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt, novemberben jelölték a posztra, miután Trump győzött az amerikai elnökválasztáson.
A 80 éves Kellogg társszerzője volt egy béketervnek, amely befagyasztaná az ukrajnai frontvonalat, hosszabb időre levenné a napirendről a NATO-csatlakozást, és részben feloldaná az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat.
Javaslatai szerint az Egyesült Államok továbbra is katonai segélyt küld Ukrajnának, és biztonsági garanciákat nyújt Kijevnek a további orosz agresszió megakadályozására. A terv nem írja elő az ukrán hadsereg létszámának csökkentését vagy a megszállt területek de jure orosznak való elismerését.
Javaslata szerint
A Fox News kérdésére, hogy tervez-e látogatást tenni akár Moszkvába, akár Kijevbe, Kellogg azt válaszolta, hogy a hivatalba lépő kormányzat „összeállít néhány tervet, hogy ténylegesen elmenjünk és meghallgassuk őket”.
Kellogg nem közölt konkrétumokat egy esetleges látogatásról egyik országban sem.
Trump, akit január 20-án iktatnak be, többször felvetette, hogy 24 órán belül véget vetne a háborúnak, de eddig tartózkodott attól, hogy részletezze tervének részleteit. Szeptemberben azt mondta, hogy olyan alkut tárgyalna, „amely mindkét félnek jó”.
Miközben Trump ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államokat „kivonja” az orosz háborúból és gyors békemegállapodásról tárgyal,
Volodimir Zelenszkij elnök nemrég azt mondta, hogy az országnak mindent meg kell tennie azért, hogy 2025-ben diplomáciai eszközökkel véget vessen a háborúnak, hozzátéve, hogy egy Trump-kormányzat alatt a háború „gyorsabban véget érne”.
Pénteken Andrij Szibiha külügyminiszter megismételte Zelenszkij megjegyzéseit, kijelentve, hogy „meg van győződve arról, hogy kapunk még egy esélyt, további lehetőségeket, hogy közelebb hozzuk az igazságos békét Ukrajna számára”.
Eközben
– jelentette az NBC News pénteken, a megbeszéléseket ismerő forrásokra hivatkozva.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója többször is megbeszélést folytatott Trump hivatalba lépő nemzetbiztonsági tanácsadójával, Mike Waltzcal, amelyek középpontjában az információcsere állt, de nem a várható béketárgyalásokra vonatkozó stratégiák – mondták az NBC News forrásai.
Trump átmeneti csapatának szóvivője megerősítette, hogy a két tisztségviselő kapcsolatban állt egymással, hozzátéve, hogy
A Volodimir Zelenszkij elnökkel múlt szombaton Párizsban tartott találkozóját követően Trump azt mondta, hogy az ukrán vezető kész „alkut kötni és megállítani az őrületet”, és hogy Putyin orosz elnöknek „cselekednie kell”, miután elképesztő veszteségeket szenvedett Ukrajnában.
Ukrajna olajraktárra csapott le az oroszországi Orjoli területen
Ukrán drónok csapást mértek egy olajraktárra Orjol városában szombatra virradóra, ami nagy tüzet okozott – jelentette több orosz Telegram-csatorna. A robbanásokról a város lakói helyi idő szerint éjfél körül számoltak be.
Andrej Klicskov, az Orjoli terület kormányzója szombaton kora reggel arról számolt be, hogy 11 drónt lőttek le a régió felett, a tűz pedig az olajraktárra korlátozódott. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
A közösségi médiában közzétett és a helyi lakosok által készített videókon látszik, hogy egy drón egy tárolótartályba csapódott és robbanást okozott egy orjoli olajraktárnál. A helyi lakosok azt állították, hogy legalább egy tárolótartály kigyulladt a támadás következtében – jelentette az ASTRA. Nem volt azonnal világos, hogy melyik olajraktár volt a támadás célpontja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!