Fotó: Mirror.co.uk
A katonai együttműködés bővítéséről és a közös határellenőrzés hatékonyságának javításáról állapodott meg a csütörtöki brit–francia csúcsértekezleten a két kormány. Emmanuel Macron francia elnök egyértelművé tette azt is, hogy a londoni City pénzügyi központja csak akkor férhet hozzá teljes körűen az EU egységes belső piacához a brit EU-tagság megszűnése után, ha a brit kormány továbbra is hozzájárul az Európai Unió költségvetéséhez.
2018. január 19., 11:412018. január 19., 11:41
Theresa May brit miniszterelnök csütörtök délután fogadta Macront a legtekintélyesebb brit katonai akadémián, az angliai Sandhurstben. A helyszín azt volt hivatva jelezni, hogy a csúcsértekezlet – amely Macron első hivatalos látogatása volt Nagy-Britanniában elnökké választása óta – erőteljesen a kétoldalú katonai együttműködésre összpontosított.
Az estébe nyúló megbeszélések utáni közös sajtóértekezleten May bejelentette: a brit királyi légierő (RAF) három Chinook helikopterrel járul hozzá az afrikai iszlamista szélsőséges csoportok elleni francia katonai műveletekhez, Franciaország pedig egy harccsoporttal egészíti ki jövőre a brit vezetésű észtországi NATO-kontingenst.
Theresa May közölte: a fejlesztés alatt álló brit–francia egyesített expedíciós haderő 2020-ig tízezer katona gyors és hatékony mozgósítására lesz képes bármilyen fenyegetés esetén.
Emmanuel Macron a csütörtök esti sajtóértekezleten közölte: a csúcstalálkozón Amber Rudd brit és Gérard Collomb francia belügyminiszter aláírta a sandhursti megállapodást, amelynek célja a franciaországi Calais kikötőváros környékére érkező és Nagy-Britanniába átkelni próbáló migránsok helyzetének gyorsabb rendezése.
A francia elnök kijelentette: a megállapodás kiemelt célja a felnőtt kísérő nélküli gyermekek helyzetének elbírálására fordított idő jelentős csökkentése. Macron szerint ez jelenleg átlagosan hat hónap, de Párizs és London szeretné, ha ez az időtartam 25 napra rövidülne.A sandhursti megállapodás a 15 éve érvényben lévő Le Touquet-megállapodás kiegészítése és megerősítése.
A 2003-ban Le Touquet városában aláírt kétoldalú – vagyis nem európai uniós szintű – egyezmény alapján
A brit kormány ennek fejében komoly anyagi hozzájárulással támogatta az elmúlt években a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését Calais-ban, a csatorna francia partján fekvő kikötővárosban, amelynek közelében a menekültválság fellángolása után több ezer migráns gyűlt össze a „dzsungelként” emlegetett táborban, megpróbálva átjutni a brit oldalra.
A francia hatóságok a tábort jelentős részben felszámolták, de Macron a csütörtök esti sandhursti sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a helyzet Calais környékén „továbbra sem kielégítő". A csütörtöki brit–francia csúcstalálkozón döntés született arról, hogy
A Brexitről szólva a francia elnök kijelentette: Párizs „sem büntetni, sem jutalmazni nem akarja” Londont azért, mert Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból.
A sajtóértekezleten Macron kitért a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor hozzáférésére az egységes belső piachoz a Brexit után. Kijelentette: az Európai Unió egységes belső piacának integritását meg kell őrizni, és ha a City pénzügyi szektora a brit EU-tagság megszűnése után is jelen akar lenni ezen piacon, annak ára az, hogy London továbbra is hozzájárul az uniós költségvetéshez, és elismeri e szolgáltatási területen az uniós joghatóságot. „A szabályok ezt diktálják” – mondta a francia elnök.
Macron szerint a választás Nagy-Britanniáé, de nincs helye megkülönböztetett hozzáférésnek az egységes belső piachoz, és nincs helye képmutatásnak sem ebben a kérdésben.
A brit kormányfő és a francia elnök a sajtóértekezleten megerősítette, hogy 2022-től Nagy-Britanniában állítják ki a bayeux-i kárpitot, Anglia normann meghódításának történelmi forrásként is nyilvántartott hímzett középkori „képregényét”. A 68 méter hosszú, fél méter széles páratlan műalkotás, amely valószínűleg az 1070-es évek végén készült, most lesz látható először Nagy-Britanniában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!