HIRDETÉS

London és Párizs bővíti a katonai együttműködést és megerősíti a közös határellenőrzést

MTI 2018. január 19., 11:41

A katonai együttműködés bővítéséről és a közös határellenőrzés hatékonyságának javításáról állapodott meg a csütörtöki brit–francia csúcsértekezleten a két kormány. Emmanuel Macron francia elnök egyértelművé tette azt is, hogy a londoni City pénzügyi központja csak akkor férhet hozzá teljes körűen az EU egységes belső piacához a brit EU-tagság megszűnése után, ha a brit kormány továbbra is hozzájárul az Európai Unió költségvetéséhez.

Fotó: Mirror.co.uk

Theresa May brit miniszterelnök csütörtök délután fogadta Macront a legtekintélyesebb brit katonai akadémián, az angliai Sandhurstben. A helyszín azt volt hivatva jelezni, hogy a csúcsértekezlet – amely Macron első hivatalos látogatása volt Nagy-Britanniában elnökké választása óta – erőteljesen a kétoldalú katonai együttműködésre összpontosított.

Az estébe nyúló megbeszélések utáni közös sajtóértekezleten May bejelentette: a brit királyi légierő (RAF) három Chinook helikopterrel járul hozzá az afrikai iszlamista szélsőséges csoportok elleni francia katonai műveletekhez, Franciaország pedig egy harccsoporttal egészíti ki jövőre a brit vezetésű észtországi NATO-kontingenst.

HIRDETÉS

Theresa May közölte: a fejlesztés alatt álló brit–francia egyesített expedíciós haderő 2020-ig tízezer katona gyors és hatékony mozgósítására lesz képes bármilyen fenyegetés esetén.

A brit kormányfő szerint Nagy-Britannia és Franciaország „vállvetve száll szembe Oroszország kelet-európai agressziójával”, és Párizs ennek jegyében vállalta a részvételt a brit vezetésű észtországi NATO-kontingensben 2019-től.

Emmanuel Macron a csütörtök esti sajtóértekezleten közölte: a csúcstalálkozón Amber Rudd brit és Gérard Collomb francia belügyminiszter aláírta a sandhursti megállapodást, amelynek célja a franciaországi Calais kikötőváros környékére érkező és Nagy-Britanniába átkelni próbáló migránsok helyzetének gyorsabb rendezése.

A francia elnök kijelentette: a megállapodás kiemelt célja a felnőtt kísérő nélküli gyermekek helyzetének elbírálására fordított idő jelentős csökkentése. Macron szerint ez jelenleg átlagosan hat hónap, de Párizs és London szeretné, ha ez az időtartam 25 napra rövidülne.A sandhursti megállapodás a 15 éve érvényben lévő Le Touquet-megállapodás kiegészítése és megerősítése.

A 2003-ban Le Touquet városában aláírt kétoldalú – vagyis nem európai uniós szintű – egyezmény alapján

a brit határőrizeti szervek a franciaországi határátkelési pontokon szűrhetik a Nagy-Britanniába tartó utasforgalmat, és a francia oldalon tarthatják azokat, akiknek belépését bármilyen okból nem engedélyezik.

A brit kormány ennek fejében komoly anyagi hozzájárulással támogatta az elmúlt években a határőrizet és a kikötői infrastruktúra megerősítését Calais-ban, a csatorna francia partján fekvő kikötővárosban, amelynek közelében a menekültválság fellángolása után több ezer migráns gyűlt össze a „dzsungelként” emlegetett táborban, megpróbálva átjutni a brit oldalra.

A francia hatóságok a tábort jelentős részben felszámolták, de Macron a csütörtök esti sandhursti sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a helyzet Calais környékén „továbbra sem kielégítő". A csütörtöki brit–francia csúcstalálkozón döntés született arról, hogy

London további 44,5 millió fontot folyósít a Calais körüli biztonsági infrastruktúra – mindenekelőtt a zártláncú térfigyelő kamerarendszer és a biztonsági kerítések – fenntartására és fejlesztésére.

A Brexitről szólva a francia elnök kijelentette: Párizs „sem büntetni, sem jutalmazni nem akarja” Londont azért, mert Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból.

A sajtóértekezleten Macron kitért a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor hozzáférésére az egységes belső piachoz a Brexit után. Kijelentette: az Európai Unió egységes belső piacának integritását meg kell őrizni, és ha a City pénzügyi szektora a brit EU-tagság megszűnése után is jelen akar lenni ezen piacon, annak ára az, hogy London továbbra is hozzájárul az uniós költségvetéshez, és elismeri e szolgáltatási területen az uniós joghatóságot. „A szabályok ezt diktálják” – mondta a francia elnök.
Macron szerint a választás Nagy-Britanniáé, de nincs helye megkülönböztetett hozzáférésnek az egységes belső piachoz, és nincs helye képmutatásnak sem ebben a kérdésben.

Theresa May erre reagálva kijelentette: London a Brexit után is vezető globális pénzügyi központ marad, mert „ez nemcsak az Egyesült Királyság, de Európa javát is szolgálja”.

A brit kormányfő és a francia elnök a sajtóértekezleten megerősítette, hogy 2022-től Nagy-Britanniában állítják ki a bayeux-i kárpitot, Anglia normann meghódításának történelmi forrásként is nyilvántartott hímzett középkori „képregényét”. A 68 méter hosszú, fél méter széles páratlan műalkotás, amely valószínűleg az 1070-es évek végén készült, most lesz látható először Nagy-Britanniában.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS