2011. március 21., 16:212011. március 21., 16:21
Lorimer felfedte azt is, hogy a brit királyi légierő (RAF) Tornado GR4-es vadászbombázóit - amelyek hétfőn hajnalban líbiai célpontok elleni támadásra indultak angliai támaszpontjaikról - félútról visszarendelték, mivel a brit hadvezetés olyan értesülést kapott, hogy a célterületen számos civil tartózkodik.
A gépek fegyverzetükkel együtt visszatértek bázisaikra. A Tornado GR4-esek a kelet-angliai Norfolkban lévő támaszpontjukról szálltak fel. Lorimer szerint egy-egy ilyen bevetés repülési távolsága összesen 4800 kilométer. A brit légierő bombázói a Falkland-szigetekért 1982-ben Argentínával megvívott háború óta nem vettek részt ilyen nagy távolságú bevetéseken.
A brit katonai szóvivő hétfői tájékoztatóján a kijelölt célpontokról csak annyit mondott, hogy azok a líbiai hadsereg vezénylési és ellenőrző rendszerének elemei, beleértve a légvédelmi rendszereket. A támadást a brit királyi haditengerészet egyik Trafalgar osztályú tengeralattjárója vezette be, Tomahawk robotrepülőgépek indításával; ezek \"sikeresen elérték a kijelölt célpontokat\".
Lorimer szerint az ellenkező értelmű líbiai állításokkal szemben a brit hadvezetésnek nincs tudomása civil veszteségekről.
A Tomahawk-támadást követte volna a Tornado vadászbombázók bevetése, de ezt az akciót menet közben lefújták a civilek jelenlétéről szóló értesülés nyomán - mondta a szóvivő. A vezérőrnagy szerint ez a döntés „egyértelműen mutatja”, hogy a szövetségesek minden lehetséges módon igyekeznek csökkenteni az ártatlan polgári személyek sérülésének kockázatát.
Hétfőn több, egymásnak ellentmondó nyilatkozat hangzott el brit részről azzal kapcsolatban, hogy maga Kadhafi célpontja lehet-e a támadásoknak. A vitát Liam Fox brit védelmi miniszter indította el a BBC rádiónak adott nyilatkozatával. Arra a kérdésre, hogy a líbiai vezető is törvényes célpontnak tekinthető-e, Fox kijelentette, hogy ez is a „potenciális lehetőségek” között van. Sir David Richards tábornok, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke nem sokkal később azonban azt mondta a BBC-nek, hogy Kadhafi „semmiképpen sem lehet” a hadműveletek célpontja, mivel ezt az ENSZ-határozat nem engedélyezi.
Meg nem nevezett brit kormányforrások Sir David nyilatkozata után nem sokkal mindazonáltal arról tájékoztatták a BBC-t, hogy a vezérkari főnök álláspontjával ellentétben a Líbia ügyében hozott, 1973-as számú biztonsági tanácsi határozat lehetőséget nyújt Kadhafi célponttá nyilvánítására, ha a líbiai vezető fenyegetést jelent az ország polgári lakosságára.
Nem zárta ki egyértelműen Kadhafi célbavételét hétfői nyilatkozatában William Hague brit külügyminiszter sem, mondván: nem kíván részletekbe bocsátkozni arról, hogy „ki vagy mi válhat célponttá”. Hague megfogalmazása szerint „az, hogy mi engedélyezett, egyes emberek magatartásától függ”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!