A Fidesz tartalmi és eljárási okok miatt nem támogatja a választójogi törvény módosítását, míg a Jobbik továbbra is szeretné elérni, hogy a külföldön dolgozó magyarok levélben is szavazhassanak.
2016. augusztus 08., 14:352016. augusztus 08., 14:35
2016. augusztus 08., 14:382016. augusztus 08., 14:38
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Jobbik által kezdeményezett hétfői ötpárti egyeztetés után úgy nyilatkozott: a jelenlegi szabályozás koherens és kiállta minden nemzetközi jogi szervezet – például az Emberi Jogok Európai Bíróságának és a Velencei Bizottságnak a – vizsgálatát.
Egy esetleges módosítás miatt nem lehetne lebonyolítani a jogerősen október 2-ára kitűzött kvótareferendumot a törvényalkotási folyamat és az esetleges jogorvoslatok miatt, a Nemzeti Választási Iroda nem tudná ugyanis kiküldeni az értesítőket – tette hozzá. Kiemelte: alkotmányellenes lenne, ha elmaradna az államfő által kitűzött népszavazás, amelyet a parlament is elfogadott. A kormánypárti politikus azt kérte, aki voksolni akar, az utazzon haza vagy menjen el az adott külképviseletre, és ott mondjon nemet a kényszerbetelepítésre. A frakcióvezető jelezte: nem látja okát, hogy a parlament augusztus 18-án rendkívüli ülést tartson, és úgy látja, ebben az ellenzék sem egységes.
Dúró Dóra, a Jobbik frakcióvezető-helyettese azt mondta: továbbra is kitartanak amellett, hogy az Országgyűlés augusztusban rendkívüli ülésen biztosítsa, hogy a külföldön dolgozó, de magyar lakcímmel rendelkezők is ugyanúgy levélben szavazhassanak, ahogy a határon túli magyarok.
Eközben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy hétfői német lapinterjúban azt mondta: a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztását szolgáló kvótarendszer révén „kevesebb menekültet” befogadó államok tegyenek többet az uniós külső határok védelméért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!